Ellepték a spanyol csupaszcsigák a kárpátaljai kerteket
Az elmúlt időszakban nagy számban jelentek meg a kertekben a spanyol csupaszcsigák, melyek nagy károkat okoznak a mezőgazdászoknak.
Az Agrofórum leírása szerint a nagytestű, zömök testalkatú csigák falánk növényfogyasztók. Szabadföldön a zöldségtermesztésben és kertészeti üvegházakban, fóliasátrakban egyaránt megtelepedhetnek. A csigák gyors fejlődésük során jelentős lombot fogyasztanak. A növények földalatti részeit is megrágják.
Veszélyességük a tömeges előfordulásuk és falánkságuk miatt fokozott jelentőségű.
Tavaly Kárpátalján szinte nyoma sem volt a Spanyolországból származó puhatestűeknek. Az elmúlt időszak csapadékosabb időszaka kedvezett elterjedésüknek és elszaporodásuknak.
Helyi gazdák elmondták, hogy az uborka, a hagyma, a retek, de még a virágpalántákat is megették a kertekben. Napközben kevésbé aktívak, inkább éjszaka indulnak „portyázni”.
Az Agrofórum tájékoztatása szerint a lerakott tojások száma egyedenként 200 is lehet. Kártételük tavasztól őszig, a fagyokig tart. Legintenzívebb károkozásukat nyár végén figyelték meg. A károk megelőzése riasztással, vagy csapdázással lehetséges. A riasztásra egyes növényfajok levelei használhatók fel. Az ágyások közé helyezett paradicsom-, feketeribizli-, begóniahajtások riasztják a csigákat. Más növényi részek, mint például az alma- vagy burgonyaszeletek kifejezetten vonzó hatásúak számukra. Hasonlóképpen eredményesen használhatók a „sörcsapdák” is. A sör illata ugyanis erősen vonzó hatású a csigákra.
A sörcsapda valójában a növények közé kihelyezett, talajba ásott edény, melybe kevés sört töltünk. A csapdába csalt csigákat alkalmanként eltávolítjuk, megsemmisítjük. A nedvességkedvelő csigák összegyűjtésére a növénysorok közé helyezett nedves rongyok, deszka-, vagy paladarabok is alkalmasak, napközben szívesen húzódnak meg alattuk. A rejtekhelyekről időnként eltávolíthatjuk a kártevőt. Megelőző védekezésül egyesek a „csigakerítést” ajánlják.
Biológiai védekezésül egyes nyugat-európai országokban az indiai futókacsákkal védekeznek a csupaszcsigák ellen. Ugyancsak biológiai védekezési mód a csigapusztító fonálféregfajok használata is. Vegyszeresen is védekezhetünk a csupaszcsigák ellen. Ennek ismert módja a közlekedő utak konyhasóval, vagy mészporral való behintése. A nyálkás testű csigák a kezelt talajon keresztülhaladva a só vagy a mész hatására elpusztulnak. Ezt sokan ellenzik, mert a só vagy mész talajba kerülésével annak só- és mésztartalma veszélyesen feldúsulhat.
Fotó: Kárpátalja.ma