Milyen lesz Beregszász a jövõben?

Ivan Ivanovcsik személyében tavaly óta új főépítésze van Beregszásznak.

Mint megtudhattuk, korábban azonos posztot töltött be a Nagybereznai és a Szolyvai járásban. Negyedszázada van állami szolgálatban: volt a járási állami közigazgatási hivatal elnökhelyettese, polgármester-helyettes. Festészettel is foglalkozik, képei megtalálhatók többek között a beregszászi polgármesteri hivatalban.

— Ivanovcsik úr, miként tudja összeegyeztetni az állami szolgálatot és a művészetet?

— Tudom, hogy nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni, de miért ne? Egy leendő építész számára a rajztudás alapkövetelmény a főiskolai felvételin. Egyébként régóta foglalkozom festészettel: gyerekkoromban tagja voltam a Bakonyi Zoltán vezette képzőművészeti stúdiónak Ungváron. Tanárom volt Turák Angéla, az ismert kárpátaljai művésznő, később sokat tanultam Vitalij Szlobodszkijtól is. Bár nincs képzőművészeti végzettségem, teljes jogú tagja vagyok a Vaszil Brenzovics által irányított kárpátaljai képzőművészeti egyesületnek. 1992 óta tagja vagyok Ukrajna professzionális építészei szövetségének is.

Szabadidőmben nem ülök tétlenül — a kezem automatikusan rajzol valamit. Ez számomra sajátos relaxáció. Igyekszem részt venni a plain-aireken, jó kapcsolatokat ápolni művésztársaimmal. Ez lelkesít, segít a munkámban. Több műfajban is kipróbáltam magam: a tájképek állnak hozzám a legközelebb, de nem feledkezem meg vidékünk rendkívüli építészeti remekműveiről, a fatemplomokról sem.

— Mi a véleménye Beregszász jelenlegi állapotáról?

— Engem, mint építészt, mindenekelőtt a város történelmi része vonz, az építészeti műemlékek. Szerencsére ezek többségét sikerült megóvni a pusztulástól, megőrizni az utókor számára. Örvendetes, hogy a városrendezés kérdései gyakran napirendre kerülnek az ülésszakokon, ami arról tanúskodik, hogy a képviselők számára nem közömbös városunk jövője. Ugyanis egy városnak nem csak a beruházók számára kell vonzónak lennie, hanem elsősorban az ott lakók számára. Annál is inkább, hogy Beregszász vidékünk, de talán az egész ország sajátos névjegye.

— Meglátásom szerint jelenleg a legtöbb gondot a fõterv hiánya jelenti.

— A városnak van fõterve, azt 2008-ban hagyták jóvá. Ugyanakkor szükségessé vált a dokumentum korrigálása. Ez azzal magyarázható, hogy több objektum tulajdonformája megváltozott. A közelmúltban megtartotta ülését a városi tanács mellett mûködõ építészeti tanács — ott kerültek áttekintésre a Beregszász város fõtervének korrigálásával kapcsolatos javaslatok.

— Mik a legfõbb célkitûzések?

— Többek között tervbe vették a város központjában lévõ mûvelõdési ház rekonstrukcióját — szeretnénk visszaadni az épületnek korábbi, vonzó külsejét. A városi tanács megrendelésére már elkészült a projekt, túl vagyunk annak elõzetes egyeztetésén. Remélem, a felújítás után új arculatot kap a Kossuth-tér is, amelynek szerves részét képezi az épület…

— Milyen változások lesznek ezen kívül a város fõtervében?

— Nagy terveink vannak a sport fejlesztése terén. Az egykori 2. sz. középiskola épületében például sportiskola kap helyet — egy korszerû, megyei szintû komplexum, ahol a labdarúgásra helyeznék a fõ hangsúlyt. Szeretnénk felújítani a szabadtéri színpadot, és a Bútorgyártó stadiont. Hasonló munkálatok vannak beütemezve a külvárosban: az ardói stadionra is ráfér a renoválás.

— Mik a terveik a turisztikai-rekreációs szférában?

— A városnak feltétlenül szüksége van parkokra, zöldövezetekre. Továbbra sem veszít aktualitásából a Pacsirta szállodai komplexum további fejlesztése, ahol a közelmúltban fedett termálvizes medencét nyitottak. A tervek között szerepel egy nyitott medence építése, parkövezet létesítése. A polgármesteri hivatal messzemenõen támogatja ezeket az elképzeléseket.

Nem feledkeztünk meg az aquaparkról sem. Tart a közmûvek lerakásához szükséges dokumentáció elkészítése. Reméljük, az idén végre sikerül elkezdeni az érdemi munkát. Feltétlenül fel kell venni a város fõtervébe a Barva kereskedelmi komplexumot is a hozzá tartozó területtel. A tanács tanulmányozta a rekreációs szférában esetleg alkalmazható objektumokra vonatkozó javaslatokat is: gondolok itt a városszéli egykori homok- és agyagbányákra, az egyéb víztározókra. Ezek kiválóan alkalmasak üdülõövezetek létesítésére, akár a dédai tó.

— Milyennek látja városunk központját a jövõben?

— Nem szeretnék szerénytelennek tûnni, de a város központi része rekonstrukciójának projektje talán még sikeresebb, mint a munkácsi. Nagy terveink vannak, mindenekelõtt a gyalogos övezetben. Így, például, egy fedett átjáróval a ruhagyáron át össze szeretnénk kötni a B. Hmelnickij utat (a polgármesteri hivataltól) a központtal. Egy hasonló elképzelést sikeresen megvalósítottak Ungváron. Úgy gondolom, ez a megoldás hasznos lesz mind a gyalogosok, mind az üzletemberek számára — az utóbbiak üzleteket, irodákat nyithatnak itt.

— A beregszásziakat régóta foglalkoztatja a Hõsök terén lévõ park állapota…

— Már jóváhagyták a park rekonstrukciójának tervét. Bízom benne, hogy már az idén hozzálátunk a munkálatokhoz. A közmûvekkel kezdenénk, aztán következik a járólapok lerakása. A szükséges pénzeszközök egy része elõ van irányozva a költségvetésben. Kétségtelen, hogy a felújítás után a park új arculatot kap. Említést érdemel a városi tanácsnak a Budapest tér létesítésére vonatkozó rendelkezése is: ha sikerül megvalósítani az elképzeléseket, a Vérke-parton, a Korjatovics utcától a Linner utcáig egy, a régmúlt idõket idézõ sétáló lesz kialakítva. Jelenleg folyamatban van a projekt kidolgozása. A csatorna medrének megtisztításával kell kezdeni — a városi tanács ülésszaka már foglalkozott a kérdéssel. A munkálatok hozzávetõleges értéke 6–8 millió hrivnya. Meg vagyok gyõzõdve, hogy ez megtérülõ befektetés lesz: ha kitisztítjuk a csatornát, maguktól jelentkeznek majd a beruházók, akik szívesen rendbe hoznák a partot.

— Beregszász közel 950 éves múltra tekint vissza, így a városban sok a történelmi jelentõségû épület. Mi a helyzet ezek állapotának megóvásával?

— A város építészeti autentikusságának megóvása érdekében feltétlenül ki kell dolgozni egy másik igen fontos dokumentumot — a város történelmi-építészeti tervét. Ez a dokumentum szerves részét képezi majd Beregszász fõtervének. A miénkhez hasonló, gazdag történelmi múltú települések számára szokták kidolgozni. Természetesen, ez sok mindenre kötelez majd minket, ugyanis a történelmi városrészben szigorúan tilos bárminemû, az épületek eredeti állapotát megváltoztató felújítás vagy új építkezés folytatása. Számos nyugat-ukrajnai városnak vannak ilyen tervei, többek között Ivano-Frankivszknak, Kolomijának, Kálusnak, Lembergnek. A fõ szempont — a történelmi örökség megőrzése.

— Hány olyan épület van Beregszászban, amely joggal számíthat az építészeti mûemlék címre?

— Vannak helyi és országos jelentõségû mûemlékeink. Az országos szintûekhez tartozik például a gótikus templom, a Grófudvar, a 4. sz. középiskola, a gimnázium, a központi járási kórház régi épülete. Valamennyi viszonylag jó állapotban van. Ugyanakkor sok gondot okoz a Kárpátaljai Magyar Fõiskola épületének rendbehozatala. A felsõoktatási intézetnek sikerült kiválóan elvégezni a belsõ felújítást, ám a homlokzat már hosszú évek óta siralmas állapotban van. Több alkalommal megkérdeztük a vezetõséget, hogy mikor fejezik be a munkálatokat, de konkrét választ nem kaptunk. Valószínûleg itt is közbeszól a pénzhiány. Ennek ellenére továbbra is sürgetni fogjuk a munkálatok elvégzését…

— Mikor fognak megvalósulni az Ön által említett grandiózus tervek?

— Mindenekelõtt: jelenleg folyamatban van a város fõtervének korrigálása, ami nem egynapos munka. A következõ lépés — a projekteknek az ülésszakon való jóváhagyása. Aztán következhet a dokumentáció kidolgozása. A feladatok teljesítése akár 20–25 évet is igénybe vehet. Már az is fontos, hogy tudjuk, milyen irányban akarunk haladni.

— Jelenleg alkalmaznak-e büntetõszankciókat az engedély nélkül építkezõkkel szemben?

— A büntetésekkel az építészeti-építési felügyelet foglalkozik — az õ hatáskörükbe tartozik a szabálysértések feltárása. A bírságok összege is jelentõs: életbe léptek az Ukrajna elnöke által 2011. december 22-én aláírt, az egyes törvény erejû dokumentumokban eszközölt változtatások. Így, például, egy önkényesen, azaz engedély nélkül felépített épület után — még ha melléképületrõl van is szó — a bírság akár 5950–6800 hrivnya is lehet; lakóház után még több. Eközben figyelembe kell venni, hogy a szabálysértésért mind a tervezõt, mint a megrendelõt felelõsség terheli.

— A Beregszászban töltött viszonylag rövid idõ alatt sikerült-e megszeretnie városunkat?

— Mindig vonzott ez a város, ugyanis itt töltöttem gyermekkoromat. Nyaranta a Vérkében fürödtem. Szeretem Beregszászt. Ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy sok munka vár ránk: ha a város szociális-gazdasági fejlõdésének terve eredményes lesz, 5 éven belül tulajdonképpen egy új várost látunk majd; ha nem — a munkálatok tovább tartanak. Bárhogyan is alakul, Beregszásznak mihamarabb vissza kell nyernie egy valóban európai város arculatát.

Forrás: beregihirlap.uz.ua