A nyelvtörvény évfordulójára: egy év fecsegés

Az új nyelvtörvény elfogadásának egyéves érfordulója alkalmából a BBC Ukraina internetes portálja A nyelvtörvény egy éve: a csodálattól a csalódásig című összeállításában ukrajnai nemzetiségi közösségek képviselőinek véleményét tudakolta a jogszabály hatásairól.

Sajnos a kép ugyancsak felületesre és semmitmondóra, a kárpátaljai magyarságot illetően pedig egyenesen torzra sikeredett.
Úgy tűnik, az ukrajnai közeg az elfogulatlan újságírás etalonjának tartott BBC-re is rossz hatással van. Az itteni magyarság helyzetét ismertetve a portál összeállítása két személyt szólaltat meg: Vass Tibort, a Magyarok Kijevi Egyesületének (MKE) elnökét, illetve Tóth Mihályt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnökét, aki az év jelentős részében szintén Kijevben tartózkodik. Az olvasóban tehát mindjárt felmerülhet a kérdés, vajon mennyire hiteles az a kép, amelyet két Kijevbe szakadt hazánkfia rajzol meg a zömében Kárpátalján élő ukrajnai magyarokról? Tovább fokozza a helyzet furcsaságát, hogy miután az MKE tulajdonképpen az UMDSZ tagszervezete, a cikket jegyző riporter ugyannak a hatalompárti magyar szervezetnek a két tisztségviselőjét szólaltatta meg, holott köztudott, hogy a kárpátaljai magyarság enyhén szólva sem egységes politikailag, s a szembenálló szervezetek a nyelvtörvényt is eltérően ítélik meg. Nem tisztünk eldönteni, hogy e szerencsétlen megközelítés mögött hozzá nem értés, igénytelenség, esetleg elfogultság állhatott-e – az eredményen ez mit sem változtat.
Bizonyára lesznek, akik azt mondják majd, hogy e sorok írója a magyar–magyar pártközi acsarkodás jegyében igyekszik elefántot csinálni abból a bizonyos bolhából, miközben a lényeg mégiscsak az volna, hogy örüljünk, amiért egyáltalán szóba kerül a magyarság ügye az országos sajtóban, s a magyar politikusoknak módjukban áll kifejteni a véleményüket. Ám ha megvizsgáljuk, hogy a szóban forgó két politikus mit tartott fontosnak elmondani a BBC Ukraina munkatársának, könnyen beláthatjuk, hogy a képlet nem ennyire egyszerű.
Vass Tibor, az MKE elnöke például elmondta az újságírónak, hogy a közösség (értelemszerűen a magyar) pozitívan fogadta a törvényt, azonban annak megvalósítása problémásnak bizonyult. „Elismerte, hogy a nyelvtörvény megvalósítása bizonyos költségekkel jár, de pénzt erre nem irányoztak elő” – írja a portál.
Már az sem egészen világos, távolba szakadt hazánkfiát mi vitte rá arra, hogy egész közösségünk nevében beszéljen, hiszen honnan is tudhatná Vass Tibor Kijevben, miként fogadtuk a nyelvtörvényt itt Kárpátalján, ahol az ukrajnai magyarság döntő többsége él. Az azonban végképp érthetetlen, miért tesz úgy a végrehajtásra fordítható pénzek említésekor, mintha kívülálló volna. Mint közismert, az UMDSZ még a 2010-es elnökválasztás idején kiállt a jelenlegi hatalompárt, a Régiók Pártja (PR) nemzetiségi politikája mellett, a tavalyi parlamenti választások alkalmával pedig a nyelvtörvény nagyszerűségét hangoztatva kampányoltak a PR jelöltjeinek oldalán, akik között saját elnöküket, Gajdos Istvánt is ott tudhatták. Miután Gajdos István tavaly december óta a parlamentben ül, legalábbis furcsa úgy tenni most, mintha az UMDSZ-nek semmi köze nem volna ahhoz a párthoz, ahhoz a költségvetéshez, amely nem biztosítja idén sem a nyelvtörvény végrehajtásának anyagi feltételeit.
Figyelemre méltó az MKE-elnöknek a BBC Ukraina által idézett egy másik mondata is: „Nekünk Kárpátalján rég saját, magyar oktatási rendszerünk van. De az utóbbi években a szülők egyre gyakrabban adják gyermekeiket ukrán iskolákba és osztályokba. A nyelvtörvény erre nincs hatással”. A fentebb leírtak tükrében kétségtelenül dicséretes, ha egy politikus tulajdonképpen elismeri, hogy alapvetően nem a sokak által meglehetősen semmitmondónak tartott nyelvtörvény léte vagy alkalmazhatósága jelenleg a kárpátaljai magyarság legnagyobb problémája. De kétség nem férhet az egész helyzet faramuciságához, hiszen a BBC Ukraina egy laikus, még csak nem is kárpátaljai lakos révén tájékoztatja az ukrán közvéleményt a kárpátaljai magyarság, a magyar oktatás egyik legnagyobb problémájáról. (Csak zárójelben jegyeznénk meg, hogy az oktatás helyzete többek között azért olyan, amilyen, az iskolaválasztás azért jelent problémát sok magyar szülőnek, mert a többi, a kárpátaljai magyarságot is érintő jogszabályt ugyanúgy kiüresítették-kiforgatták az évek során, s ugyanúgy tetszés szerint értelmezik, ahogyan a szóban forgó nyelvtörvénnyel teszik.)
Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke Vassnál dörzsöltebb politikus, így természetesen dicsérte a nyelvtörvényt az újságírónak. Konkrétumokat mindazonáltal alig említett, inkább arról beszélt igen rutinosan, hogy a helyi önkormányzatoknak felesleges volt regionálissá nyilvánítaniuk az erre a státusra jogosult nyelveket, csupán tájékoztatniuk kellett volna a lakosságot, hogy a törvény értelmében bizonyos nyelvek regionálisnak minősülnek.
„Egyben kifejtette, hogy a Beregszászi járásban, ahol a lakosság majd 80 százaléka magyar ajkú, a törvény által előírt szinte valamennyi mechanizmust implementálták” – írja a BBC Ukraina. „Mindazonáltal a járás reális életében semmi sem változott, hiszen a magyar nyelv alkalmazása az adminisztrációban, a feliratozásban, a polgárokkal való érintkezésben létezett a törvény elfogadása előtt is” – tette hozzá Tóth Mihály. Feltehetnénk ugyan a kérdést, hogy amennyiben valóban semmi sem változott a jogszabály bevezetésének következtében, akkor mi értelme volt elfogadni a törvényt, de erre bizonyára mindenki tudja már a választ. Különösen, mivel mi itt Kárpátalján pontosan tudjuk, hogy amit az UMDSZ tiszteletbeli elnöke valóságként tüntet fel a magyar nyelv beregszászi járási hivatalos használatát illetően, az csak hellyel-közzel igaz, főleg, ami a járási állami adminisztrációt, a rendőrséget és a többi állami-önkormányzati hivatalt illeti.
Úgy tűnik tehát, hogy az új nyelvtörvény egy éve az alkalmazás helyett jobbára vitával, fecsegéssel telt, döntően azon a szinten, melyet a tárgyalt cikk is képvisel. Még szerencse, hogy ha úgy adódott, legalább ezt magyarul tehettük, bár tegyük mindjárt hozzá: ez nem a törvényalkotók érdeme.