Kopogtató: Ne játssz a tűzzel!
A hosszú, hideg tél után mindannyian örömmel fogadtuk a napsütéses tavaszi időjárást. Ilyenkor a bezártságból kiszabadulva lelkesen látunk hozzá portánk szépítgetéséhez, összegyűjtjük a felgyülemlett piszkot, gyomokat, virágot ültetünk, fákat, bokrokat metszünk. Ha kicsit melegebbre fordul az idő, a szabadba vágyunk, sétálunk, kirándulunk.
Nem ritka, hogy tavasszal rengeteg még égő, vagy már felégetett árokpartot, mezőt látunk. Teljesen természetesnek hisszük ezt a folyamatot, és elmegyünk az égő avar mellett, pedig legtöbbször ezt a tüzet senki sem felügyeli…
Régen, még nagyapám idejében, versengtek a gazdák az első tavaszi zsenge fű lekaszálásáért, ami a „senki földjén” nőtt. Az emberek nemcsak a saját portájuk előtt, saját földjeiken tartottak rendet, hanem a közös területeken is. Időt szántak arra, hogy rendbe tegyék saját településüket, a gazos területeket lekaszálják, ne hagyják elbokrosodni a legelőket, az árok partját.
Sajnos rohanó világunkban elfogyott az idő. Hozzászoktunk ahhoz, hogy mindent azonnal megkapunk, nem várunk semmire, készen megveszünk mindent. Örülünk, ha a saját kiskertünket rendben tudjuk tartani, vagy földjeinket felszánthatjuk. Sokan ezért úgy gondolják, hogy a nem szép látványt nyújtó, rendezetlen, gazos területeket egyszerűen felégetik. Sajnos nem gondolnak bele, hogy az egyébként törvény szerint büntetendő eljárás során mennyi kárt okoznak a természetnek.
Sokan meggyújtják az elszáradt füvet, és felelőtlenül otthagyják a tüzet, ami szétterjed, és rengeteg kárt okoz. A fiatalok „heccből” is gyújtogatnak, hogy szórakoztassák magukat, vagy éppen felvágjanak barátaik előtt.
Az avartűzben rengeteg állat elpusztul. Tavasszal a fészkelő madarak a tűz elől elrepülnek, ha időben észreveszik a bajt, de a tojások vagy a kikelt fiókák ottmaradnak. Az apró emlősök, rókák, nyulak kölykei ilyenkor még nem hagyják el az odút, az avartűzben elpusztulnak. A rágcsálóknak nem sok esélyük van a gyors tűz elől elmenekülni, aminek később az azokkal táplálkozó madarak és vadak látják kárát.
De nemcsak az állatokra jelent veszélyt a felelőtlen égetés, a tűz gyors terjedése a vezetékeket és akár a lakóházakat is elérheti. Ahogy korábban már olvashattuk, április 3-án például felelőtlenül gyújtott avartűz következtében megsérült egy gázvezeték Kastanovo közelében, aminek következtében hét település: Som, Csonkapapi, Hetyen, Kaszony, Zápszony, Bótrágy és Harangláb maradt gázszolgáltatás nélkül. A szakemberek több napon át dolgoztak a helyreállításon.
Így, nagyböjt idején, a fekete, elszenesedett hegyoldalakat, mezőket látva eszembe jutnak a Biblia sorai: „Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog!” Vajon Isten így akarta, hogy uralkodjunk? Szórakozásból, felelőtlenül, pusztulást okozva megannyi élőlénynek? Vagy azért teremtette az állatokat, hogy egymást tisztelve, harmóniában éljünk velük, és gyerekeinket megtanítsuk arra, hogyan éljünk békében egymás mellett és gyönyörködjünk a természet szépségeiben?
Molnár Krisztina
Kárpátalja.ma