Marad a NATO, de drágább lesz Európának
Kizárt, hogy Donald Trump elnökké választása után az Egyesült Államok felmondja a NATO -t, arra azonban jó esély van, hogy határozottabban követelje európai partnereitől a katonai kiadások növelését – mondta a Kossuth Rádióban Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint Oroszország valóban jelent némi fenyegetést Európára, de az orosz elnök reálpolitikus, nem akarja teljesen elrontani a viszonyát a kontinens nyugati felével.
Nem valószínű, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök lazítana az észak-atlanti katonai szövetségen, mert a NATO legalább annyira amerikai érdek, mint európai. Az pedig kizárt, hogy Trump felmondja a NATO-t. Ha ezt esetleg meg is tenné, annak át kellene még mennie a képviselőházon, a szenátuson és a legfelsőbb bíróságon – mondta a 180 percben Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
A biztonságpolitikai szakértő szerint arra azonban jó esély van, hogy az új elnök a katonai kiadások növelését határozottabban fogja követelni európai partnereitől, ahogy azt a kampányában is megmondta.
Kaiser Ferenc hozzátette, az Egyesült Államok régóta hangsúlyozza, hogy számára elfogadhatatlan a terhek elosztása. Míg ugyanis Amerika a büdzséjének több mint 3 százalékát költi hadseregre, az európai NATO-államok nagy része csak 1-1,2 százalékát. A kivételek közé tartozik Nagy-Britannia, valamint az egymás ellen fegyverkező Görögország és Törökország.
A szakértő hangsúlyozta, az tehát kizárt, hogy Amerika felmondja a NATO-t, márpedig egy esetleges közös európai hadseregnek csak ekkor lehetne komolyabb szerepe. Hozzátette, ha felállna egy ilyen erő, akkor a legtöbb érintett európai országnak egyből közel duplájára kellene emelnie a hadi kiadásait. Olyan képességeket kellene ugyanis megteremteni, mint a például műholdas felderítés, hírközlési, parancsirányítási rendszerek, a stratégiai szállítókapacitás, valamint új repülőgépeket, hajókat kellene szolgálatba állítani.
Kaiser Ferenc arról is beszélt, szerinte Oroszország valóban jelent némi fenyegetést Európára, de Vlagyimir Putyin orosz elnök reálpolitikus, és nem akarja teljesen elrontani a viszonyát a kontinens nyugati felével. Oroszország a saját szűkebb érdekszférájában igyekszik biztosítani a befolyását, és Trump elnök első nyilatkozatai alapján erre alatta nagyobb esélye lesz, mint volt az Obama-kurzus idején.
Megjegyezte, hogy csak a nagyobb európai NATO-tagállamok népessége kétszerese Oroszországénak, a nemzeti összterméket tekintve pedig majdnem négyszeres fölényben vannak, míg a fegyveres erejük nagyjából azonos szinten van – azonban ehhez hozzáadva a szintén NATO-tag Törökország haderejét, Oroszország már jelentős hátrányba kerül.