Miniszteri csúsztatás vagy provokáció? A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozata az elmaradt miniszteri találkozó kapcsán

Időhúzással és az általános középfokú oktatásról szóló törvénytervezet nyelvi cikkelyére vonatkozó egyeztetés megtagadásával vádolta meg a kisebbségi magyar szervezetek képviselőit Lilija Hrinevics oktatási miniszter, amiért a magyar fél elnapolta a február 14-re kitűzött megbeszélést az oktatási minisztérium tisztségviselőivel.

Az érdekképviseleti szervezetek vezetői a Kárpátalja.ma megkeresésére hangsúlyozták, hogy a találkozón nem az oktatásról szóló kerettörvényről, hanem egy kidolgozás alatt lévő tervezetről tárgyaltak volna, ami gyakorlatilag annyit tesz, mintha a tetőszerkezet felépítéséről értekeznének, míg maga a fundamentum hadilábon áll.
Az alábbiakban közöljük a teljes nyilatkozatot az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium tisztviselőivel való konzultáció elhalasztásáról:

„Örömmel vesszük tudomásul, hogy az Ukrán Miniszteri Kabinet 2018. február 14-én olyan törvénytervezetet készített elő, amelynek célja – a Velencei Bizottság egyik ajánlásával összhangban – Ukrajna oktatásról szóló törvénye 7. cikkelye végrehajtási időszakának meghosszabbítása 2023-ig. Úgy véljük, hogy a tervezet elfogadása elegendő időt biztosítana az adott törvényben a jogalkotók által hagyott hibák kijavítására.

Ugyanakkor elégedetlenségünket fejezzük ki az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium vezetője, L. Hrinevics asszony kijelentései miatt arról, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek megtagadták az általános középfokú oktatásról szóló törvénytervezet nyelvi cikkelyére vonatkozó egyeztetésen való részvételt. Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium tárcavezetője kijelentette, hogy a konzultáción való részvételt azért utasítottuk el, mert ellenzéki parlamenti képviselők beadványban fordultak Ukrajna Alkotmánybíróságához az oktatásról szóló törvény alkotmányosságának megállapítása céljából. A miniszter állítása azonban csak részben felel meg a valóságnak.

Kijelentjük, hogy a találkozóval kapcsolatban az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztériumnak írott levelünkben azt fogalmaztuk meg, hogy a konzultációk megkezdését későbbi időpontra kell halasztani, hogy a szakemberek megfelelő módon tanulmányozhassák és megvitathassák az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium által számunkra megküldött, Az általános középfokú oktatásról szóló törvény tervezetének az oktatás nyelvéről szóló cikkelyét (a tárca minderre csupán két munkanapot hagyott). Azt is jeleztük, hogy meggyőződésünk szerint az ilyen konzultációkat előzetesen egyeztetett időpontban, közösen elfogadott napirend alapján kell lefolytatni.

Hangsúlyozzuk azt is, hogy a konzultációk tárgya a Velencei Bizottság 125. pontjának javaslatának végrehajtása kell legyen, amely szerint a problémát Ukrajna oktatásról szóló törvényének 7. cikkelye módosításával kell megoldani. A Velencei Bizottságnak a törvény kapcsán kiadott állásfoglalásának 125. bekezdése szerint „a megfelelő megoldás minden bizonnyal a 7. cikkely módosítása, és a rendelkezés kiegyensúlyozottabb és világosabb megfogalmazása”. A konzultációk során figyelembe kell venni továbbá a Velencei Bizottság ajánlásának a hátrányos megkülönböztetés elfogadhatatlanságát (45–48. és 106–115. bekezdés), a meglévő jogok korlátozásának tilalmát (88–95. bekezdés), a kisebbségek identitásának megőrzését előmozdító kötelezettségek teljesítésére való utalást azáltal, hogy az állam biztosítja az oktatás folytonosságát a kisebbség nyelvén, és megőrzi a kulturális örökség részét képező ezen oktatási intézményeket (97–105. bekezdés).

A konzultációk elhalasztására irányuló javaslat indítékai között arra is rámutattunk, hogy a törvénytervezet teljes szövegével nem volt módunk megismerkedni, kizárólag annak az oktatás nyelvét illető cikkelyének tervezetét kaptuk meg.

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztériumnak levelünkben azt is hangsúlyoztuk, hogy a konzultációk tárgya a Velencei Bizottság javaslatának végrehajtása, amely szerint a problémát az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyének módosításával kell megoldani. Az oktatásról szóló kerettörvény az összes ágazati törvény alapja, amelyek tervezeteit még nem nyújtották be a Legfelsőbb Tanács elé. Az oktatásról szóló kerettörvény módosítása után célszerű konzultálni az oktatásról szóló egyéb törvények tervezeteiről. Véleményünk szerint az oktatásról szóló kerettörvény 7. cikkelyéhez fűzött módosítások előtt nincs értelme konzultálni a további törvényjavaslatokról. A minisztériumnak küldött levelünkben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a tárcától arra kaptunk meghívást, hogy megvitassuk az általános középfokú oktatásról szóló törvénytervezetnek az oktatás nyelvére vonatkozó cikkelyét. A Velencei Bizottsággal együtt azonban úgy véljük, hogy a problémát Ukrajna oktatásról szóló törvényének 7. cikkelye jelenti, ezért – véleményünk szerint – a konzultációkat az oktatási törvény 7. cikkelyének megvitatásával kell kezdeni.

Ugyanakkor kiemeltük és hangsúlyoztuk, hogy nyitottak és készek vagyunk arra, hogy konzultációkat folytassunk a fent említett témákról, valamint sürgős intézkedések végrehajtásáról az ukrán nyelv oktatásának kérdéseiről a magyar tannyelvű iskolákban.

Felszólítjuk Ukrajna oktatási és tudományos miniszterét, hogy a jövőben a valóságnak megfelelő információkat tárjon a nyilvánosság elé.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke

Zubánics László, az UMDSZ elnöke

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke

Ungvár, 2018. február 15.”

Alább közöljük a megbeszélésre invitáló eredeti levelet.