Sikertelen a brüsszeli kvótaelmélet

A kötelező szétosztás első üteme hamarosan lejár, de a 28 tagállamból kizárólag Málta teljesítette a rá eső részt. A többi tagállam alig vett át menekültet, még azok az országok sem, amelyek szerint a kvóta az igazi megoldás.

Ősszel lejár a 2015-ös minisztertanácsi kvótahatározat alkalmazhatóságának határideje; a Századvég felmérése szerint 87 százaléka nem támogatja a magyaroknak, a Cseh Tudományos Akadémia felmérése szerint a csehek 70 százaléka nem kíván bevándorlókat az országba, a brit királyi külügyi intézet felmérése pedig azt mutatja, hogy a megkérdezettek 50 százaléka szerint vissza kéne venni a hatásköröket Brüsszeltől, mert problémás a migrációs politika – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma Reggel című műsorában.

Szerinte nemcsak társadalmi támogatottsága nincs, de nem is kivitelezhető a kvótaelmélet.

Nincs egységes álláspont

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Martin Schulz német baloldali kancellárjelölt is egyértelműsítette, hogy meg kell büntetni a renitens államokat, így például a V4-ek országait.

Igaz, például Angela Merkel német kancellár nem támogatja Schulz javaslatát, vagyis hogy pénzügyi szankciót kell alkalmazni, bár ő is úgy vélte, a felső határt nem szabad meghatározni a migráció kapcsán.

Tízmilliók várnak az indulásra

Eközben a migránsok folyamatosan áramolnak Európa irányába. Tízmilliók várnak arra, hogy a kontinensre induljanak, a fő kérdés ezért inkább az, hogyan tudják őket otthon tartani – fogalmazott az alkotmányjogász.

Reformra van szükség

Ifj. Lomnici Zoltán szerint azért fájt nagyon Brüsszelnek, hogy a döntést megtámadták az Európai Bíróság előtt, mert ez lett volna a precedens, hogy a későbbiek során automatikus rendszeren belül lehessen szétosztani a bevándorlókat.

Hozzátette, Donald Trump amerikai elnök új migrációs stratégiát kíván kidolgozni, melyben pontrendszer alapján értékelnék azokat, akik nem valódi menekültek. Az alkotmányjogász kiemelte, hogy ez Kanadában jól működik. Véleménye szerint, ha a dublini rendszert is megreformálnák az unióban, az nagy változást hozna, emellett fontos lenne, hogy minél több jogkört adjanak a nemzetállamoknak.