A bántalmazás nem mindig látható – az iskolai zaklatásról tartottak előadást a Rákóczi Egyetemen
Az iskolai bántalmazás felismeréséről, különböző megjelenési formáiról, lelki következményeiről és a megelőzés lehetőségeiről tartottak szemléletformáló előadást november 11-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. A „Mondj nemet az iskolai erőszakra és a munkahelyi zaklatásra!” című erőszakellenes programsorozat meghívott előadója Ábrány Krisztián görögkatolikus pap, mentálhigiénés szakember volt.
A programsorozat első alkalmát november 10-én a pszichológia szakos hallgatók számára szervezték meg. A november 11–12-i eseményekre már az egyetem valamennyi polgárát, így a hallgatókat, oktatókat és munkatársakat is várták. A kezdeményezés szervezői és együttműködő partnerei a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Pszichológiai Szakszolgálata, a Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia és Oktatási Intézményvezetés Tanszék, az Egán Ede Szakképzési Centrum, valamint a „Kárpátok Régió” Nemzetközi Jótékonysági Alapítvány (NEEKA).
A szervezők célja, hogy a résztvevők ne csupán elméleti ismereteket szerezzenek az erőszak különböző formáiról, hanem azok felismeréséhez és kezeléséhez is gyakorlati segítséget kapjanak. A pszichológia szakos hallgatók bevonását különösen fontosnak tartják, hiszen későbbi szakmai munkájuk során jelentős szerepük lehet az oktatási intézményekben jelentkező problémák felismerésében és kezelésében. Az első napi program előadással és művészetterápiás foglalkozással egészült ki.
A november 11-i előadás egyik központi témája a hétköznapi konfliktusok és a zaklatás közötti különbség tisztázása volt. Ábrány Krisztián rámutatott: ahol emberek közösségben élnek, tanulnak vagy dolgoznak, ott természetes módon alakulhatnak ki feszültségek és nézeteltérések. Önmagában tehát nem a konfliktus jelenti a problémát, hanem az, ahogyan a felek kezelik azt.
A konstruktív konfliktus segíthet a félreértések tisztázásában, enyhítheti a feszültséget, és akár közös megoldáshoz is vezethet. Ezzel szemben a romboló konfliktusban már nem a közös nevező megtalálása, hanem a másik fél legyőzése válik elsődleges céllá. Az előadás során szó esett az információhiányból, az érdekellentétekből és az eltérő értékrendekből fakadó konfliktusokról is.
A téma feldolgozását interaktív gyakorlat is segítette. A résztvevők egy rövid történet szereplőit értékelték szimpátiájuk alapján, majd a történet kiegészített változatának meghallgatása után ismét véleményt alkottak róluk. A gyakorlat arra világított rá, milyen könnyen ítélkezünk hiányos információk alapján, és mennyire megváltozhat a véleményünk, ha megismerjük a teljes történetet. Ez különösen fontos tanulság a közösségi média világában, ahol sokszor úgy formálunk véleményt másokról, hogy csak a történet egy részét ismerjük.
Az előadás során a zaklatás különböző megjelenési formáit is részletesen körüljárták. Az iskolai bántalmazás nem kizárólag fizikai erőszakot jelenthet: megnyilvánulhat a másik kiközösítésében, elszigetelésében, a kommunikációból való szándékos kizárásában, személyes lejáratásában vagy a róla terjesztett pletykákban is. A bántalmazás része lehet az áldozat életminőségének tudatos rombolása, illetve egészségének veszélyeztetése is.
Külön figyelmet kapott az internetes zaklatás, amelynek egyik legnagyobb veszélye a gyors és nehezen visszafordítható terjedés. Az előadó példaként említette a fenyegető üzeneteket, a hamis profilok létrehozását, a személyazonossággal való visszaélést, a magánüzenetek engedély nélküli továbbítását, valamint a másokról készült megalázó felvételek közzétételét. Míg az iskolai bántalmazás az osztályközösségben kezdődhet, az online zaklatás az áldozatot otthonában is követheti, és rövid idő alatt széles körben elterjedhet.
A tartós bántalmazás súlyos lelki következményekkel járhat. Megjelenhet a folyamatos szorongás, az alvászavar, a rémálmok és a testi tünetek, de akár az áldozat tanulmányainak megszakításához is vezethet. Az előadó arra is kitért, hogy a zaklató viselkedés mögött gyakran irigység, hatalomvágy vagy saját bizonytalanság húzódik meg. Előfordulhat az is, hogy maga a bántalmazó korábban áldozattá vált, így a bántalmazás akár egy ördögi kör részeként is tovább öröklődhet.
A résztvevők gyakorlati tanácsokat is kaptak arra vonatkozóan, hogyan lehet fellépni a bántalmazással szemben. Fontos az önbecsülés erősítése, a saját határok felismerése és a nemet mondás képessége. Ábrány Krisztián hangsúlyozta az asszertív kommunikáció jelentőségét is, amely lehetővé teszi, hogy valaki határozottan, ugyanakkor a másik ember tiszteletben tartásával képviselje saját érdekeit.
Az online zaklatás esetében érdemes megőrizni a bizonyítékokat, például lementeni a fenyegető üzeneteket, és szükség esetén letiltani a zaklatót. Fontos továbbá, hogy az érintettek ne maradjanak egyedül a problémájukkal, hanem merjenek segítséget kérni.
A programsorozat a munkahelyi zaklatás, vagyis a mobbing kérdésével is foglalkozik. A szervezők az egészséges, biztonságos és támogató munkahelyi környezet fontosságára kívánják felhívni a figyelmet, valamint arra, hogyan előzhető meg a zaklatás az egyetemi közösségben. A mai, november 12-i alkalommal az egyetem polgárai számára folytatódik a szemléletformáló programsorozat.
A kezdeményezés legfontosabb üzenete, hogy az erőszak nem magánügy: felismerése, megelőzése és az érintettek támogatása közös felelősségünk. Egy biztonságos, támogató közösség kialakításához elengedhetetlen az egymás iránti odafigyelés, a tisztelet és a segítségnyújtás.
Fotók: Saját felvétel.