Oktatási és módszertani szeminárium a Munkácsi 14. sz. Általános Iskolában

Roma származású és/vagy hátrányos helyzetű tanuló?

Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata módszertani szemináriumot szervezett 2014. április 4-én a Munkácsi 14. sz. Általános Iskolában Roma származású és/vagy hátrányos helyzetű tanuló? Projektpedagógia a hátrányos helyzetű tanulók oktatásában címmel.

Az ismerjük meg egymást, és magunkat céllal szervezett szeminárium munkájában a Beregszászi-, Nagyszőlősi-, Munkácsi-, Ungvári- és Técsői járás, valamint Beregszász, Munkács és Csap városának pedagógusai (összesen 31 fő) vettek részt.

A szeminárium résztvevőit Motilcsák Mihály, a Munkácsi Városi Oktatási Osztály vezetője és Szergejcsuk Júlia, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Nemzetiségi Kabinetjének vezetője köszöntötte, majd a vendégek Molyárcsik Tatjána igazgató asszony kalauzolásával betekintést nyerhettek a 14. sz. iskola munkájába. Az ismerkedést az iskola tanulóinak és tanárainak gazdag és látványos folklórműsora zárt.

A szakmai munkát Gabóda Béla (Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata) irányította, s az első részben a szeminárium munkájában részt vevő pedagógusok – az ismerkedés jegyében – bemutató órákon vettek részt: a 2. A osztályban matematikaórán (tanár: Kótun Viktória), a 7. A osztályban történelemórán (tanár: Kiss Sándor). A foglalkozások részletes szakmai megbeszélése után oktatási és módszertani előadások következtek. A szeminárium első előadását Gogola István pszichológus-tanár (Beregszászi Magyar Gimnázium) tartotta Az eltérő kulturális és hátrányos helyzetű diákok címmel. Értekezésének első részében kitért a hátrányos helyzet természetének feltárására, definiálására: „A hátrányos helyzet a pedagógia szemszögéből azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, amelyek a tanulók bizonyos részénél az iskolai előrehaladás szempontjából a többséghez képest kedvezőtlen helyzetet teremtenek. E körülmények elsősorban a következő tényezőkkel ragadhatók meg: a szülők aluliskolázottsága, alacsony jövedelem, a család instabilitása, az eltartottak magas száma, a család nagysága, a mikrokörnyezet devianciája, család vagy ép család hiánya, kisebbségi, etnikai helyzet”. A hátrányos helyzet fogalma, meghatározása körüli bizonytalanságnak több összetevője, illetve oka van. Az előadó kiemelte, hogy szerinte (magyarországi kutatásokra, tanulmányokra hivatkozva) a hátrányos helyzet a család és az iskola szocializáló hatásai közötti eltérést, a gyermek nevelhetősége és az iskola ehhez való alkalmazkodóképessége közötti eltérést, valamint a közoktatás célkitűzései, és az iskolai felkészítés eredményessége eltérését fejezi ki. Az előadó a továbbiakban részletesen kitért a szocializáció problémájára, valamint a hátrányos helyzet és a tanulás közötti összefüggésekre. A szemináriumi munka folytatásaként Gabóda Éva (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) a Cigányreprezentációk a vizuális művészetekben és az irodalomban címmel tartott érdekes és tartalmas előadást. Az előadásból megtudhattuk, hogy a romák/cigányság megismerése és befogadása nagyban függ attól, hogy a többségi társadalom milyen módon találkozik velük, és hogyan közvetíti a romákról/cigányokról szóló információkat: életmód, viselet, külső jellemzők stb. Az előadó szerint nemcsak a külső szemlélők általi ábrázolásmódokat fontos értelmezni, hanem a roma/cigány művészek, alkotók által konstruált saját kultúra bemutatását is, amely nagymértékben hozzájárul a cigány önazonosság pozitív megéléséhez. A továbbiakban Gabóda Béla ismertette meg a szeminárium részvevőivel a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézetben elkészült Roma népismereti tantervet (összeállította: Gabóda Béla és Gabóda Éva), hangsúlyozva: A roma népismeret oktatása biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a romák történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel, asszimilációs elvárások nélkül segíti a cigányság integrációját. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosíthatja a roma nyelv bizonyos mértékű oktatását. A cigány népismeret célja megismertetni a tanulókat a romák kulturális, néprajzi, zenei, életmódbeli örökségének jellemző sajátosságaival, értékeivel. Továbbá a zene és a tánc segítségével, az irodalmi és a képzőművészeti alkotásokon keresztül bemutatni a roma emberek szokásait, belső lelki világát, ezáltal: 1) segíteni, megértetni a cigányságra jellemző érték- és normarendszert, a roma kultúrában való elhelyezkedését, 2) erősíteni identitástudatukat. Az előadó javaslata szerint a roma népismeretet elsősorban fakultatív keretek belül lehetne megvalósítani ötödik–kilencedik évfolyamokon, heti egy órakeretben. A népismereti tanterv magyar és ukrán nyelven hamarosan regisztrálásra kerül a továbbképző intézetben.

A szeminárium befejező, záró részében szakmai vita folyt. A megbeszélés során a cigánygyerekek oktatásával kapcsolatos nézeteit, aggályait osztotta meg a szeminárium részvevővel Szergejcsuk Júlia, aki részletesen kitért a cigány nemzetiségű tanulók felzárkóztatásának kérdésében a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Nemzetiségi Kabinetje és a Beregszászi Kihelyezett Tagozat által kifejtett közös munkára, és az elkövetkező időszakban várható új kezdeményezésekre, elképzelésekre.

Zárásként elhangzott, hogy a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet koordinálásban a jövőben (is) több szakmai szemináriumot és konferenciát, illetve szakirányú képzést fognak tartani a tanárok és az óvodapedagógusok részére, illetve egy roma-magyar-ukrán szótárt is kidolgoznak.