Továbbra is leplezetlen az iskolai agresszió

Jóval több erőszak éri a gyermekeket és a pedagógusokat a magyarországi intézményekben, mint amennyi a hatóság tudomására jut. Az áldozatok titkolóznak, mert félnek az erőszaktól és nem akarják rontani az intézmény jó hírnevét – írja a Magyar Nemzet.

Az iskolákban garázdaság, rablás, zsarolás, lopás és erőszak is, azaz majdnem, hogy mindenféle bűncselekmény előfordul. A felmérések szerint a gyerekek otthonról hozott negatív családi eseményei és a pedagógusok fel nem dolgozott frusztrációja egyaránt közrejátszanak az iskolai viszonyok elfajulásában. Juhász Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának alezredese azt mondta: Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legtöbb az agresszív megoldást választó érintettek száma. A lista élén Hajdú-Bihar áll, ahol a statisztikák szerint az ezerből 432 eset erőszakos bűncselekmény, melyeket fiatal- és gyermekkorúak követnek el, és minden hetedik elkövető még nem töltötte be tizennyolcadik életévét. Az arány folyamatosan nő. Az alezredes elmesélte azt is, hogy például a püspökladányi és a szerepi általános iskolákban sajátos az ismétlődő elkövetési mód, azaz bevált módszer a bandáknál, hogy napi 500 forintért nem bántják kiszemelt áldozataikat.

A pedagógusok elleni erőszakos cselekedetek is megmutatják, mennyire felborult az iskolán belüli nevelő-diák hierarchia. Erre van egy kiemelt példa, mely nemrégiben történt egy debreceni szakközépiskolában, ahol a csínytevést szóvá tevő nevelőt megrugdosták és csontját törték, ám az asszony erről csak arca eltakarásával volt képes nyilatkozni a televíziónak.

Nemcsak a gyermekek közt, de a nevelő-gyermek viszonylatban is van iskolai agresszió. Hegedűs Judit, az ELTE PPK Neveléstudományi Intézete tanárának véleménye szerint a tanárok a gyerekeken vezetik le a feszültséget, amely a szülői és a társadalmi elvárások miatt alakul ki. A tanárokat a legjobban a diákok dohányzása zavarja, míg az iskola dolgozóival szembeni elkövetett durvaságokat nem tartották fontos problémának. A szakértők szerint ez függhet össze azzal, hogy az iskolák nem merik felvállalni a kellemetlen eseteket, nehogy rontsanak az iskola jó hírnevén.

Forrás: Magyar Nemzet

www.edupress.hu