XVII. Ének-, Zene-, Néptánc- és Kézművestábor Tiszapéterfalván

Idén immár 17. alkalommal szervezte meg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség az Ének-, Zene-, Néptánc- és Kézművestábort, s vele párhuzamosan a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia keretén belül az ének-, zene-, néptánc- és kézműves-­tovább­képzést.

A Tiszapéterfalván július 8–14. között zajló eseményre idén is várták mindazokat – határon innen és túlról –, akik szeretnek néptáncot, népzenét tanulni, illetve érdeklődnek a különböző népi mesterségek iránt.

Az idei táborról Pál Katalint, az Aszódi Művészeti Iskola tanárát kérdeztem, aki a programok szakmai megtervezésében vesz részt évről évre.

– Idén kb. 120 táborozó gyerek érkezett Kárpátalja és Magyarország különböző részeiről, illetve 40 továbbképzős a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia keretén belül. Ők jórészt a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanítói és óvodapedagógia szakos hallgatói, ezenkívül gyakorló pedagógusok is vannak köztük. Nekik Magyarországról dr. Halmos Béla, dr. Diószegi László, dr. Juhász Katalin, Szabó Zoltán és Király Levente, illetve Hutterer Éva, a beregszászi II. RF KMF Pedagógia és Pszichológia Tanszékének tanára tartanak előadásokat.

A résztvevők változatos programok keretén belül ismerkedhetnek meg a magyar népzenével, néptánccal és népművészettel. A néptáncoktatók Péterfalváról és Magyarországról érkeztek. A haladó táncosokkal a magyarországi Széphalmi Zoltán, a Gödöllő Táncegyüttes művészeti vezetője és Széphalmi-Tóth Judit, az együttes csoportvezetője, a kezdő táncosokkal pedig volt tanítványaink, a tiszapéterfalvai Huszti Beáta és Csüri Szebasztián foglalkoznak.

A hangszeroktatás hegedű, brácsa, nagybőgő, cimbalom, harmonika, citera, illetve fúvós hangszerek oktatásából áll. Állandó oktatóink a Pál István vezette Magyar Állami Népi Együttes tagjai, akik a vonós hangszerek és a cimbalom oktatását végzik. Pál Eszter népi éneket, az Aszódi Művészeti Iskola igazgatója, Rónai Lajos pedig fúvós hangszereket tanít.

Gyermekjátékokat tanulhatnak Juhász Attilától, a Szarvasi Általános Művelődési Központ Vajda Péter Művelődési Központjának vezetőjétől és Nagy Gabriella óvodavezetőtől, aki emellett a citeraoktatást is vezeti. Harmonikát Pál Lajos, Kisebbségekért Díjjal kitüntetett karnagy, zenepedagógus és Biki Ottó, a tiszapéterfalvai zeneiskola volt igazgatója oktat.

A tábor kézművesoktatói helybeliek: Varga Judit, Engi Ilona és Homoki Gábor, a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola igazgatója. A técsői Kristofóri Gyöngyi pedig a gyöngyfűzés „rejtelmeibe” vezeti be az érdeklődőket. Mindezek mellett a csuhéfonást, a szövést és a nemezelést is ki lehet próbálni.

Egyéb rendezvényekkel is próbáltuk színesíteni a programot. 11-én a budapesti Válaszút Táncegyüttes tartott néptáncbemutatót, 12-én pedig templomi hangversenyre került sor a tivadari református templomban a továbbképzősök és hangszeres előadók közreműködésével, s természetesen a tábor miden napján volt táncház is 20 és 22 óra között.

– Sokan rendszeres résztvevői a tábornak, de újonnan érkezők is vannak minden évben. Idén sok új arcot lehetett látni?

– Sokkal több gyerek van idén Kárpátaljáról, ami talán annak is köszönhető, hogy a KMPSZ által szervezett népdaléneklési versenyeken elért eredményük díjaként kapták a táborozási lehetőséget, így ők már rendelkeznek némi népzenei ismerettel.

– Mi várható a jövőben? A következő évben, években is meg tudják majd szervezni a tábort?

– A tábor létrejöttében fő szerepe volt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetségnek, amely minden évben megpályázza a gyerekek táboroztatásához szükséges összegeket, illetve a Szarvasi Hagyományőrző Közalapítványnak, amely az oktatók tiszteletdíjait teremti elő szintén pályázati úton. Emellett pedig magánvállalkozók és volt diákjaink is sokat segítenek anyagiakkal és munkájukkal egyaránt. A megvalósításnak tehát mindig anyagi vonzata van, s így, amikor decemberben férjemmel, Pál Lajossal elkezdjük szervezni a tábor szakmai részét, sosem tudjuk előre, hogy meglesznek-e majd a megvalósításhoz szükséges összegek. Nem kis pénzt igényel ennyi oktatót, előadót meghívni úgy, hogy valamilyen színházi és néprajzi előadás is legyen. Tehát a pályázatoktól függ minden. De eddig szerencsére még mindig jól alakultak a dolgok.

– Miért olyan fontos ez a tábor a gyerekek és a népi örökség szempontjából?

– Minden ember számára szükséges saját zenei anyanyelvének ismerete, főleg úgy, hogy rengeteg negatív információt kapunk a külvilágtól. S így ezen az egy héten lehetőségük van a résztvevőknek megismerkedniük a valódi népi értékekkel.

A tábor július 14-én, szombaton ér véget a délelőtt 10 órakor kezdődő záróműsorral a Péterfalvai Művelődési Házban, melyre a szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Espán Margaréta
Kárpátalja