130 éves a Fővárosi Nagycirkusz

Szerző: | 2021.05.07., 20:31 | Színes

Budapest, 1948. május 9.: A cirkuszi előadás egy jelenete a Fővárosi Nagycirkuszban (Fotó: Nemzeti Fotótár)

Százharminc éves a Fővárosi Nagycirkusz. Budapest első állandó cirkusza 1891. május 7-én nyitotta meg kapuit a Városligetben. A nagy népszerűségnek örvendező létesítmény az idők során jelentős változásokon ment keresztül, a tulajdonosok cserélődése mellett több bérlő is megfordult az épületben, és kétszer teljes felújításon esett át az épület.

A cirkusznyitás terve már 1888-ban megszületett az akkori fővárosi döntéshozók fejében, azonban az ötlet kivitelezésére csak 1889-ben került sor, amikor Budapest szerződést kötött Wulff Ede elzászi vállalkozóval. A szerződés létrejöttét anyagi megfontolások ösztönözték, hiszen akkoriban a Fővárosi Állat- és Növénykert bevételei nem fedezték a fenntartásához szükséges költségeket. Ezért a intézmény igazgatósága cirkuszi mutatványokkal kívánt még több látogatót odavonzani.

Wulff Ede lett az első állandó cirkusz igazgatója, és a cirkusz épületének felhúzásában is vezető szerepe volt. Wulff ajánlatára a cirkusz vasvázas megoldással épült fel, aminek ötletét a brüsszeli világkiállításra készített hullámbádogból álló, vasrudakkal megerősített épület tervéből született.

Az épület a könnyen szétszedhető és összerakható szerkezetének köszönhetően hamar felépült, és méreteit tekintve abban a korban hatalmasnak számított, a maga 2290 fő befogadóképességével.

A nyitást követő két éveben több változás is érte a cirkuszt, több tulajdonoscsere, és több bérlője is volt az épületnek és két nagyobb felújítást is végrehajtottak az épületen. A második ilyen nagy volumenű felújítás után a becslések szerint a cirkusz épülete 130 ezer koronát ért. Nemhiába hasonlították a cirkuszt a látogatók egy ékszerdobozhoz, hiszen nagyon sok dicséret kapott a homlokzat, a világítás, a kókuszszőnyeg, és a 2,5 méteres medence is rászolgált a látogatók csodálkozására.

Az első világháború ideje alatt az intézmény mondhatni jó anyagi bevételekkel rendelkezett, és az előadások többsége előkelő közönség előtt zajlott.

A második világháborúban már azonban nem volt ilyen szerencsés a cirkusz helyzete, ugyanis az 1944-ben Budapestet egyre többször ért bombázások a cirkusz épületét is elérték, így az jelentős mértékben megrongálódott.

A bombázások során megsérült épületet aztán rövid idő alatt rendbe rakták, majd azután 1949-ben az intézményt államosították. Bár a cirkusz ennek köszönhetően egészen 1966-ig szünet nélkül működhetett, azonban még ebben az évben a főváros lebontatta az épületet.

Ám az épület lebontása nem jelentette a cirkusz végét, hiszen a romjaiból feléledő cirkuszt 1971-ben újból megnyitották, immáron egy női igazgatóval az élen, Eötvös Gábornéval, a híres Picard-dinasztia leszármazottjával.

A Fővárosi Nagycirkusz a Liget Budapest projekt részeként új épületet kap, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében.

A Közép-európai Cirkuszművészeti Központ egy olyan cirkuszkomplexumként jön létre Európa szívében, amely megfelelő infrastrukturális háttere lehet a most megújuló cirkuszművészetnek, és méltón őrzi majd a cirkuszművészeti hagyományokat, így a klasszikus és modern cirkusz egymás mellett működhet majd.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This