A Márton-nap története

Szerző: | 2021.11.11., 09:42 | Színes

Szent Márton

Szent Márton 316-ben Pannóniában született. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza Magyarországon is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek őrzik. A 14. századi krónikákban határnapként szerepelt: a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt.

Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. Köszöntőt is mondtak. Gyöngyösfalun például a kanász megkopogtatta az ablakot a következő szavakkal:

“Jó estét kívánok! Elhoztuk Szent Márton püspök vesszeit. Úgy szaporodjanak a sertések, mint ennek ahány ága boga van!”

Ezután a gazda bélesadót vagy rétespénzt fizetett. Szent Márton lúdja kifejezés – főként a Dunántúlon – utal a nap jellegzetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát.

“Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

– tartották.

Ez a hagyomány részben az e napon tartott római ünnepi étkezési szokásra vezethető vissza. Másrészt – a legenda szerint – a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen, de a ludak gágogása elárulta rejtekhelyét. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget vesznek magukba. Márton napjára általában megforr az újbor. “A bornak szent Márton a bírája” – tartja a mondás, azaz ilyenkor már iható az újbor.

A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: “Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Egy kalendáriumi regula szerint: “Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.” Baranyában azt tartják, hogy a Márton napi idő a márciusi időt mutatja meg.

Ehhez naphoz is munkatilalmak kapcsolódtak; Muravidék lakói szerint Márton napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhol Márton nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen (Pozsony vármegye) híres volt a Márton napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton napi bált rendeztek.

Forrás: tudasbazis.sulinet.hu

Pin It on Pinterest

Share This