Felfedezése roppantotta össze Semmelweis Ignácot – Az anyák megmentőjére emlékezünk

Az orvostörténelem tíz legnagyobb orvosa között tartják számon Semmelweis Ignácot, akit a legtöbben az anyák megmentőjeként ismerhetnek. Július elsején, a Semmelweis-napon őt ünnepeljük, emiatt Magyarországon zárva tartanak a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és a szakrendelők.
Július elsején ünnepeljük az anyák megmentőjeként ismert magyar orvos, Semmelweis Ignác születésnapját, amely egyben a magyar egészségügy napja is. 2011-ben a kormány július 1-jét munkaszüneti nappá nyilvánította az egészségügyben dolgozók számára. Semmelweis Ignácnak világszerte hatalmas kultusza van, könyveket, darabokat írtak róla, emellett az orvostörténelem tíz legnagyobb orvosa között tartják számon.
Szél Ágoston, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora kifejtette: Semmelweis Ignác megfigyelte, hogy azokon az osztályokon, ahol bábaképzős növendékek helyett boncolásokon is részt vevő orvostanhallgatók segédkeznek a szüléskor, magasabb a gyermekágyi láz miatti halálozás. Ő már a baktériumok felfedezése előtt rájött arra, hogy ez a magas halálozási arány az orvosok klóros vizes kézmosásával megelőzhető.
Felfedezését azonban az akkori tudományos közösség nem fogadta el, harcoltak ellene. Semmelweis a kutatásáról először a nagy európai kórházak szülészetein dolgozó orvosoknak írt levelekben, majd Pesten az Orvosi Hetilap hasábjain, végül 1861-ben egy német nyelvű tanulmánykötetben osztotta meg orvostársaival, de azonnali áttörést nem ért el vele, a szülés utáni gyermekágyi halálozás csak lassan csökkent.

Összeroppantotta a felismerés
Érzékeny lelkiismeretét megviselte a tény, hogy tudtán kívül ő is oka lehetett ilyen haláleseteknek, és a felfedezését fogadó közöny, értetlenség, a megaláztatások, a tehetetlenség nyomasztó érzése lassan felőrölte erejét. Szülész kollégáit egyre indulatosabb levelekkel szólította fel a szükséges elővigyázatossági intézkedésekre, több ízben gyilkosoknak is nevezte azokat, akik nem voltak hajlandók a radikális kézfertőtlenítésre. 1865 nyarán összeomlott, súlyos elmezavart állapítottak meg nála, és a döblingi idegszanatóriumba szállították. Itt, nem teljesen tisztázott körülmények között, több forrás szerint a durva bánásmód miatt kapott sérüléseinek elfertőzése következtében hunyt el 1865. augusztus 13-án. A döblingi boncorvos vérmérgezést állapított meg a boncolási jegyzőkönyvben a halál okaként. Döbbenetes sorsszerűség, hogy az a kór okozta halálát, amelyhez legnagyobb felfedezése, egyben legsúlyosabb kudarca kötődött. Mindössze 47 éves volt.
Történetének a mai tudósok számára fontos tanulsága, hogy egy felfedezést körültekintően érdemes közzétenni: ha Semmelweis nem erőszakosan, szinte megszállottként akarta volna elfogadtatni a tanait, és idejekorán ír egy jó tudományos közleményt, akkor valószínűleg korábban elfogadták volna – mondta az SE rektora, hozzátéve: ez a szélmalomharc is hozzájárulhatott az orvos korai halálához.
Szél Ágoston arról is beszélt, hogy mindig a július elsejei Semmelweis-nap előtti napon tartják az egyetemen az ünnepséget, ekkor adják át a rektori, dékáni dicséreteket, habilitációs kinevezéseket. Az egyetem csaknem 50 éve viseli az egykori sebész-szülészorvos nevét, nagy büszkeséggel, mivel tíz évig maga Semmelweis is tanított itt, tanszékvezető egyetemi tanár volt – hangsúlyozta. Az egészségügyi államtitkárság kezdeményezésére 2011 óta munkaszüneti nap július 1-je, Semmelweis Ignác születésnapja az egészségügyben dolgozóknak. Ekkor zárva vannak a gyógyszertárak, a háziorvosi rendelők és a szakrendelők is.