Idegenvezetés – profi szinten

Egyre több turista érkezik szervezett keretek között Kárpátaljára – elsősorban Magyarországról és Ukrajna keleti részeiről –, akik buszokkal járják a vidéket, csodálják a hegyvidéki tájat és a nevezetességeket.

Szakértők szerint Kárpátalján egyedül a turizmus jelentheti rövid távon a kitörési lehetőséget. A kárpátaljai turizmusról Horkay Sámuellel, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének tiszteletbeli elnökével, valamint dr. Berghauer Sándor és dr. Fodor Gyula főiskolai tanárokkal beszélgettünk, akik szabad idejükben idegenvezetőként is dolgoznak, és hárman alapítottak egy idegenvezetői munkaközösséget. Dr. Berghauer Sándor vidékünk turizmusának ismert kutatója, aki doktori értekezését is e témáról írta.

– Honnan jön a legtöbb turista Kárpátaljára?

Dr. Berghauer Sándor – Kárpátalja magyarlakta területeit elsősorban magyarországi turisták látogatják, akik zömében a falusi turizmust, vendéglátást részesítik előnyben. Ennek sajátos jellemzője vidékünkön, hogy a magyarországi résztvevők zömében a szenior korosztályból kerülnek ki, nagy csoporttal érkeznek (30-45 fő), és csillagtúraszerűen járják be Kárpátalját. Előszeretettel tekintik meg a magyar történelmi emlékhelyeket (Verecke, munkácsi vár), és nagyra értékelik az érintetlen, egyedi természet (Szinevéri-tó, a Fehér- és a Fekete-Tisza összefolyása) szépségét. Tapasztalataink szerint valamelyest csökkent az érkező vendégek falusi szállások iránti érdeklődése, ami a kereskedelmi szálláshelyek, hotelek bővülő kínálatával magyarázható, de még így is a falusi elszállásolás a legelfogadottabb a Magyarországról érkező vendégek körében. Egy másik érdekesség, hogy az utóbbi 1-2 évben egyre több gyerekcsoport érkezik Kárpátaljára. Ez nem véletlen, mert az anyaországi gyerekek külhoni üdültetését Magyarországon a Határtalanul program keretében a kormány támogatja. Kárpátalja nem magyarok lakta vidékein teljesen más trendek érvényesülnek, hiszen a turisták többsége belföldről érkezik, és az egészségturizmus jelentőségét külön ki kell emelnünk. Mindemellett a kárpátaljai magyar (falusi) vendéglátóknak azt javasoljuk, hogy mihamarabb tegyenek lépéseket az ukrajnai belföldi turizmus irányába, hiszen az számos lehetőséget rejt még magában.

Horkay Sámuel – Ahhoz, hogy Kárpátalján minden fontosabb látnivalót megnézzen egy turista, kellene 8-9 nap, de ha három különböző helyen száll meg, akkor is kellene minimum öt nap. A magyarországi utazási irodák által összeállított programok bizony sokszor nagyon sablonosak. Az ideutazóknak az ismertebb, „divatosabb” helyek mellett másra nem jut idejük, és a leggyakrabban nem jönnek még egyszer vissza, hogy megnézzék a többit. Hacsak lehet, a vendégeknek érdekes, általuk addig nem ismert helyszíneket és programokat javaslunk, akár adott útvonalon is. Ugyanis csak jó programot lehet jól idegenvezetni, még egy ilyen csodálatos vidéken is, mint Kárpátalja. Vidékünket úgy kell bemutatni részleteiben is, magyar szemmel, hogy a lehető legmaradandóbb élményekkel menjen haza az utas, a vendég, és többet kapjon, mint amit várt. Körültekintően, színesen összeállított program esetén, egyedien, az adott csoport igényeihez igazodóan idegenvezetve ez sikerül is.

– Mit érdemes egy turistának megnézni Kárpátalján?

Dr. Fodor Gyula – Az Északkeleleti-Kárpátokban gyönyörű kilátóhelyek, vízesések, szurdokvölgyek találhatók a közutak mellett vagy azok közvetlen közelében. Itt minden folyóvölgy egyedi, ezekre is fel kell hívni a figyelmet. A magyarországi turisták elsősorban a magyar történelemhez köthető helyekre szeretnek elzarándokolni, például a munkácsi várba és a Vereckei-hágóra, a Tisza forrásvidékére, és ha már itt vannak, szívesen megnézik Ungvárt, a megyeszékhelyet, esetleg a Szinevéri-tavat. Hagyományosan kedvelt program a Tisza forrásának felkeresése terepjáróval. Számos más terepjárós program is van, amelyekről a magyarországi utazási irodák, sőt a helyiek sem mind tudnak. Például az Ung és a Talabor völgyében is vannak terepjárós túrák, és Rahóról történő kiindulással is számos gyönyörű helyre lehet eljutni, például a Hoverlára, a Csornahorára, akár a Szvidovec-hegységre. Sajnos, nem eléggé népszerűek a rendezvények, például a rahói brinzafesztivál, a polenai ásványvízfesztivál, a gecsei böllérverseny vagy a hagyományos éjjeli zene Mezőváriban stb.

Horkay Sámuel – Kárpátalján egyre bővül a turisztikai kínálat, de ezt az utazási irodák által összeállított programok nem mindig tükrözik. Számos hely van az Ung forrásvidékétől a Fehér-Tiszáig, ahová kötélpályán vagy terepjáróval fel lehet jutni. Például hagyományos pásztorételeket lehet kóstolni fenn a havason csodálatos, egyedi kilátás mellett. Annak ellenére, hogy általában útba esik, szinte mindig kimarad a programokból az Ung, a Turja és a Turica völgye, a Lengyel-Beszkidek vonulata, az Ábránka völgye, gyakran még a Vereckei-szoros is, vagy akár a Kanora-gerinc, a Kamjanka-nyereg, a havasi lápok, az őz- és medvebocs-rezervátum, a hágók melletti kilátóhelyek, az ásványvízforrások, a Repenye-patak völgye, a patakófalui 900 éves tölgy, számos gazdagnak mondható és látogatható magánmúzeum, a beregszentmiklósi várkastély helyreállított termei, a viski erődtemplom, amelynek a haranglábja egyedi, ún. térmerevítéses (ilyenből az egész Kárpát-medencében csak kettő van, a másik Kalotaszegen). Ugyancsak méltánytalanul mellőzött a szeklencei és mihálkai fatemplom, a gerényi rotunda a 700 éves magyar freskóival, az Árpád-vonal völgyzárainak épen maradt bunkerei és lövészárok-maradványai, vagy Ugocsa várának romjai – mindez többségében a programok útvonalainak mentén.

Az egészet színesebbé, gazdagabbá teszi, ha zenés vagy más szórakoztató műsort is szervezünk közkívánatra vagy meglepetésként. Itt is fontos a színvonal, csak így nyújtható igazi, maradandó élmény. Megvannak a külföldön is jól ismert, jó nevű együtteseink és a színtársulatunk. Ez, természetesen, szakszerű egyeztetést igényel, de nagyon jók a visszajelzések. Sok függ a múzeumi tárlatvezetéstől is. Egy felkészült idegenvezető ezt ugyancsak szakszerűen végzi.

Dr. Berghauer Sándor – Kárpátalján mind az ember alkotta, mind a természeti vonzerők rendelkezésre állnak. Két fontos dolgot viszont kiemelnék. Az UNESCO természeti örökségének részét képező erdőállományok és a kulturális örökség listájára nagy eséllyel pályázó két kárpátaljai (Kőrösmező, Uzsok) fatemplom is az említett „elfelejtett” helyszínek közé tartozik. Ezek látogatottságán, ismertségén kell változtatni. A megfelelő előmunkálatok, befektetések elvégzését követően két globális vonzerejű látványossággal színesedhet Kárpátalja idegenforgalmi kínálata.

– Vannak olyan problémák, amelyek ártanak a kárpátaljai turizmus fejlődésének?

Horkay Sámuel – A Kárpátaljára irányuló turizmus egyik legnagyobb veszélye, hogy egyre több a szemét. Nem lehet a tájban gyönyörködni egy szemétkupac mellett. De nem vigyázunk a környezetünkre más vonatkozásban sem, állítólag már a Szinevéri Nemzeti Park egy részét is privatizálták. A Szinevéri-tó fenekén ugyanakkor iszapréteg jelent meg, ami egy, a tengerszint felett közel 1000 méteren levő tengerszemnél normális körülmények között nem fordulhatna elő.

Másrészt megyeszerte nagyon kevés a magyar felirat. Nagy kihívás továbbá az idegenvezetőnek a kulturált mosdók hiánya, különösen a hegyvidéken. Az utak állapota pedig közismerten nagyon rossz.

 Milyenek az éttermeink és szállodáink?

Dr. Fodor Gyula – Ki kell jelentenem, hogy Kárpátalján az ellátás jó, a szállodákban a „ruszin” konyha is kifogástalan. Ismerik a fűszereket, illetve megvannak az ételspecialitásaik, sajnos, kissé modernizálva, de még így is eredetinek hatnak és finomak. Igaz, Kárpátalja gasztronómiai kínálata is globalizálódik, de kitűnő konyhájú éttermek szép számmal vannak, elfogadható áron is. Ma már sok nagyszerű szolgáltatást nyújtó szállodát találhatunk Kárpátalján, a hegyvidéken is vannak négycsillagos szállodák.

– Milyenek az árak?

Horkay Sámuel – A jó helyeken megközelítik a magyarországi árakat. Például a hegyekben egy négycsillagos szállóban 700 hrivnya egy napra egy apartman, természetesen svédasztalos reggelivel, úszómedence- és szaunahasználattal. Egy légkondicionáló nélküli kétágyas szoba reggelivel, külön zuhanyozóval és WC-vel fejenként 120 hrivnya alatt megkapható. Vannak, akik a gimnáziumi kollégiumok nyújtotta, kissé zsúfolt szálláslehetőségeket választják, ahol akár hatan is lehetnek egy szobában, de ezeken a helyeken is kitűnő a konyha, és a legkedvezőbbek az áraik.

Az éttermekről azt is érdemes tudni, hogy az ételspecialitásokra viszonylag sokat kell várni. Viszont a kommersz menüt 15-20 percen belül hozzák. A szép és jó helyeken magasak az árak, 60-70 hrivnya egy második fogás. Ungváron és Munkácson jóval drágább az étterem, mint más helyeken. Például a hegyvidéki éttermekben egy kétfogásos ebéd sem kerül többe 70 hrivnyánál.

Szállás és ellátás terén még mindig a falusi zöldturizmus nyújtja adott árfekvésben a legtöbbet. Ennek a hagyományos kárpátaljai vendégszeretet is oka. Vendégszeretetet nem lehet tanfolyamon megtanulni, hatalmi szóval létrehozni, az vagy van, vagy nincs.

– Orosz csoportokat is vezet, velük kapcsolatban milyenek a tapasztalatai?

Horkay Sámuel – Az orosz és kelet-ukrajnai csoportokat meglepi Kárpátalja magyarok lakta vidéke, nem tudnak szinte semmit rólunk és a történelmünkről. Sok nem várt kellemes élmény éri itt őket, amiért általában hálásak. A magyar és orosz turistákon kívül Kárpátalján sok a cseh és szlovák vendég, elsősorban túrázók, de csoportok is jönnek. Túravezető kollégák szerint él bennük egy Kárpátalja iránti nosztalgia, szívesen megnézik az egykori „gyarmatot”.

Badó Zsolt
Kárpátalja