Innen ered a fagyosszentek kifejezés

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelések ugyan nem függnek össze, a magyar néphagyomány mégis megteremtette a kapcsolatot.

Kr. u. 304-ben, a keresztényüldözések idején egy fiatal római keresztény fiú – Pongrác – a hite mellett tesz tanúságot, ezért Diocletianus római császár parancsára lefejezik. Pongrác vértanúsága után megközelítőleg 80 évvel, Kr. u. 384. május 13-n, pünkösdhétfőn a Rajna-vidéki Maastricht idős püspöke, Szervác örök nyugalomra tért – mondta el a szentendrei skanzen néprajzkutatója, Szigethy Zsófia a balintgazda.hu-nak.

A püspök sírját állítólag sosem lepte be a hó, és később búcsújáró hellyé vált a fölé emelt templom. Szintén még a III. század elején egy gazdag sáfár, Bonifatius isteni jelet kap, melynek hatására megkeresztelkedik. Tarsusba utazik, hogy vértanúk holttesteinek felkeresésével üdvöt nyerjen. Ott elfogják, és május 14-én kegyetlenül kivégzik.

A fent említett három férfit – Pongrác, Szervác és Bonifác szenteket – összeköti, hogy az egyházi kalendáriumban rögzített névnapjaikon (május 12., 13., 14.) a tapasztalat szerint a melegedő időjárás rendszerint lehűl, akár fagy is lehet, innen ered közös nevük is, a fagyosszentek – magyarázza a néprajzkutató.

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelések ugyan nem függnek össze, a magyar néphagyomány mégis megteremtette a kapcsolatot. Úgy tartják, hogy a vértanú szentek haragszanak az emberekre, ennek eredménye a májusi fagy.

„Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” – tartja a berettyóújfalui mondóka.

Topolyán még halálukat is ehhez kapcsolták. „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre, és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket.”

A mindszentiek szerint a szentek halálra fagytak a névnapjukon bekövetkezett fagyban, mert ruháikat a betegeknek adták. A fagyosszentek napjain bekövetkező lehűlés a kisarjadt rügyeket vagy a vetést tönkreteheti. A regulák szerint ha ilyenkor nagy a hideg, az ősz is hosszú lesz. A földművelő munkákban a fagyosszentek után ültettek csak uborkát, babot vagy paradicsomot – mondta Szigethy Zsófia.

Egy ferencszállási mondóka szerint:

„Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök, Hogy a szöllő e ne fagyjon füstöljenek kentök!”

Az Ipoly mentén még Zsófia napját, május 15-ét is beleszámították a fagyos napok közé:

„Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász.”