Mennyire vagyunk felelősek a saját egészségünkért?

Ha a családunk több tagjának voltak szívproblémái, nekünk is jobban oda kell figyelnünk magunkra, alapvetően azonban az egészséges életmóddal a legtöbb betegség kialakulásának a kockázata csökkenthető.

Testünk egy átláthatatlanul összetett szerkezet, melyben a vérnyomás emelkedésétől bizonyos hormonok felszabadulásáig minden apró folyamatnak oka és szerepe van. Időnként azonban ezekbe a folyamatokba is hiba csúszik, amelyekből enyhébb, vagy komolyabb betegségek fejlődhetnek ki. Hogy ezek a hibák milyen sűrűn alakulnak ki, és milyen súlyos következménnyel járnak, azt az életmódunk és a genetikai hátterünk is befolyásolja. Az előbbi tényezőt azonban rendszerint alul, utóbbit pedig túlértékelik az emberek.

Az életmód, vagy a genetika felelős a betegségekért?
Ha egészséges életmódot szeretnénk követni, rengeteg dologra kell odafigyelnünk a változatos étkezéstől a testmozgáson át a pihentető alvásig és a stressz levezetéséig. Több kutatás is igazolta azonban, hogy ez igencsak kifizetődő, és még a komolyabb megbetegedések is megelőzhetőek így. Az Amerikai Rákkutató Intézet (American Institute for Cancer Research) szerint a daganatos megbetegedések kialakulásáért korántsem csak a genetikai örökségünk okolható.

Számos ráktípus kialakulásában szerepet játszik például a túlsúly, ami többféle módon is ösztönzi a daganatok kifejlődését. A zsírsejtek ösztrogént termelnek, ennek a hormonnak a magas szintje pedig többféle daganattal összefüggésbe hozható.

Emellett a zsírszövetben több olyan fehérje is termelődik, amely emeli az inzulin szintjét, és ezzel segíti a ráksejtek osztódását. Néhány ugyanitt termelődő jelzőmolekula (az úgynevezett citokinek) szintén a krónikus gyulladáshoz vezethet, emiatt pedig a rák kockázatát is megnöveli. Összességében a túlsúlynak komoly szerepe van a vastagbélben és végbélben, gyomorban, májban, prosztatában vagy a nyelőcsőben kialakuló daganatokért – olvasható az intézet kutatásában.

A megfelelő életmódnak persze a szívünk egészségének megőrzésében is komoly szerepe van. Dr. Eric Rimm, a Harvard Medical School professzora szerint a szívbetegségek kialakulásának 70-80 százalékáért az életvitelünk felelős. A professzor szerint az a személy, akinek az apja 60-65 éves kor előtt kap szívinfarktust, két és félszer nagyobb eséllyel jut ugyanerre a sorsra, mint az, akinek a szüleinél nem jelentkezett a betegség.

Az életmód a legfontosabb tényező
Bár a betegségre való hajlam ez esetben is örökölhető, fontos figyelembe venni azt is, hogy a gyermek rendszerint az otthoni minta alapján alakítja ki az életmódját. Ugyanabban a szociális helyzetben nő fel, és ugyanazok a környezeti hatások éri, mint a szülőket. Ha olyan háztartásban élte le a fiatalkorát, ahol rendszeresen dohányoztak és egészségtelenül étkeztek, a későbbiekben nagyobb eséllyel követi ő is ezt az életformát. Így tehát életmódunkat is „örökölhetjük” a szüleinktől, nem csak a génjeinket.

A dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz olyan egészségmagatartási formák, amelyek már jól ismert rizikófaktorai a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. Ugyanakkor a dohányzásra vagy az alkoholra való rászokásnak és leszokásnak is genetikai háttere van. Nehéz tehát egyértelmű határt húzni a gének és az életmód okozta hatások között, az azonban biztos, hogy utóbbi az egyik elsődleges befolyásoló tényezője az egészségi állapotunknak. Ezt amerikai orvos-kutatók is megerősítették, akik szerint összességében az egészségünket 43 százalékban az életmódunk, 19 százalékban környezetünk, 27 százalékban pedig öröklött tulajdonságaink határozzák meg. A maradék 11 százalékot pedig az egészségügyi viszonyok befolyásolják, azaz hogy milyen jó az ellátás, mennyire hozzáférhetőek a megfelelő terápiák.

Mit tehetünk, hogy egészségesek maradjunk?
Négy fontos dolog van, amire oda kell figyelnünk, ha egészségesebb életmódot szeretnénk követni. Ezek a következőek:

Egészséges étrend: Rostokban gazdag, de egészségtelen zsírokban, cukorban és sóban szegény, változatos étrendre kell törekedni. Naponta átlagosan 4-600 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk el, és legalább 2-2,5 liter vizet igyunk meg.

Testmozgás: Egy egészséges felnőtt embernek heti 150 perc közepes intenzitású, illetve heti 2×30 perc intenzívebb edzést javasolt rendszeresen elvégezni. Gyermekeknél naponta legalább egy óra kardió edzés segíti az egészséges fejlődést.

Stresszlevezetés: A felgyülemlett feszültség nem csak a mentális, de a testi egészségünkre is hatással van. Ennek módja egyénenként változó: egyesek jógával, futással, vagy valamilyen más mozgásformával vezetik le a felgyülemlett feszültséget, míg akad, akit egy könyvvel eltöltött csendes félóra is kellően le tud lazítani.

Búcsú a káros szenvedélyektől: A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás számos súlyos betegség kialakulását elősegíti. A cigarettát mindenképpen tegyük le, de még a füstjét is kerüljük, hiszen a passzív dohányzás is bizonyítottan káros hatással van a szervezetünkre. Mértékkel az alkoholnak még pozitív hatásai is lehetnek, heti néhány alkalommal, ebéd mellé büntetlenül elfogyaszthatunk egy deci vörösbort. Bizonyos egészségi állapot esetén viszont teljes alkoholtilalom javasolt.