Mitől kell félni a nagy hőségben?

A melegben az izzadás miatt sót veszítünk, ezért érdemes olyan ásványvizet fogyasztani, amelynek magasabb a nátriumtartalma.

Az extrém hőmérséklet rendkívül megterhelő az emberi szervezet számára, különösen akkor, ha a páratartalom is magas. Ilyenkor a bőrfelszíni párolgás lelassul, s így a felesleges hő elvonása nem történik meg a szervezetből, ami túlhevülést eredményez. A szervezet azonban igyekszik fenntartani normális belső hőmérsékletet, s ennek érdekében keményen dolgozik.

Nem csoda, hogy a nagy meleg elsősorban azokat viseli meg, akiknek a szervezete gyengébb valamilyen okból. Például a gyerekeket, az időseket, a krónikus betegeket és az elhízottakat.
A magas hőmérséklettel kapcsolatos tünetek elsősorban akkor alakulnak ki, ha a stagnáló légköri viszonyok és a rossz a levegőminőség egyszerre jelennek meg. Ezért általában a városokban, különösen a nagyvárosi területeken lehet nagy kockázata és a hatása az elhúzódó kánikulának. Ezt erősíti, hogy az aszfalt és beton nagyon jó hőtároló és éjszaka visszasugározzák a hőt a lehűlő környezetbe, ami nem engedi, hogy a hőmérséklet kellően gyorsan csökkenjen, s kialakul az úgynevezett „városi hősziget” hatás.

Ha a magas páratartalommal kísért kánikula hosszabban kitart, akkor veszélyes körülmények alakulhatnak ki, amelyek akár életveszélyessé is válhatnak megfelelő óvintézkedések hiányában.
Szabó Enikő, helyettes országos tisztifőorvos is megszólalt a hőséggel kapcsolatban. Elmondta, hogy meleg italokat is lehet inni, de ennek nincs akkora jelentősége, nem létfontosságú. A strandolók figyelmét viszont arra hívta fel, hogy felhevült testtel hideg vízbe ugrani veszélyes, inkább fokozatosan kell bemenni a vízbe és így hűteni le a testet.
A melegben lenge, világos színű ruhát érdemes viselni, és védeni kell a fejet a sugárzástól.