Az Erisz a Plútó majdnem tökéletes ikertestvére
Egy új vizsgálat szerint, bár a Naprendszer szélén elhelyezkedő Erisz törpebolygó sokkal sűrűbb a Plútónál, a két fagyos világ majdnem pontosan ugyanolyan méretekkel rendelkezik.
Csillagászoknak első alkalommal sikerült pontosan lemérniük az Erisz átmérőjét tavaly végzett megfigyelések segítségével, amikor is lencsevégre kapták az objektumot, miközben elhaladt egy halovány csillag előtt. A megfigyelések – melyeket számos chilei teleszkóppal végeztek – felfedték, hogy az Erisz és a Plútó méretüket tekintve igencsak azonosak, mely révén „majdnem tökéletes” ikreknek tekinthetőek. A Nature-ben megjelent tanulmány ellentmond a kutatók korábbi elvárásainak.
Amikor 2005-ben felfedezték az Eriszt, azt hitték, jelentősen nagyobb a Plútónál. Az Erisz tulajdonképpen komoly okot szolgáltatott a csillagászoknak, hogy a Plútót 2006-ban törpebolygóvá fokozzák le. Ez a döntés máig vitatott, és illik az Erisz nevéhez. Erisz a viszály görög istennője, aki féltékenységet és irigységet váltott ki az istennők között, mely végül a trójai háborúhoz vezetett.
Az új megfigyelések segíthetnek a kutatóknak még többet megtudni az Erisz összetételéről és evolúciós történetéről. Emellett például kimutatták, hogy a törpebolygó felszíne sokkal reflektívebb, mint a földi hó, ami azt sugallja, hogy vékony jégréteg borítja.
Bruno Sicardy, a Pierre et Marie Curie Egyetem és Obszervatórium kutatója, illetve a vizsgálat vezetője elmondta, „öt évvel a törpebolygók új osztályának megalakítása után végül kezdjük megismerni az alapító tagok egyikét.”
Az Erisz és a Plútó a Kuiper-övben található, mely a Neptunuszon túl elterülő, fagyott objektumokból álló gyűrű. Az Erisz azonban távolabb van, mint a Plútó, csillagunkat háromszor nagyobb távolságban kerüli meg. 2010 novemberében az Erisz földi szempontból elhaladt egy távoli háttércsillag előtt. Ez az esemény – úgynevezett okkultáció vagy csillagfedés – ritka alkalmat kínált a kutatóknak, hogy kiderítsenek néhány adatot a törpebolygóról.
„Az okkultációk megfigyelése a Neptunuszon túl elterülő apró objektumoknál nagy pontosságot és igen gondos tervezést követel meg. Ez a legjobb módja annak, hogy lemérjük az Erisz méreteit” – mondja Sicardy. A csillagászok koordinált erőfeszítéssel igyekeztek megfigyelni az eseményt mintegy 26 helyszínről. Két chilei helyszínen – többek között a La Silla Obszervatóriumban – sikerült értékes adatokat gyűjteni.
A megfigyelések segítettek a kutatóknak meghatározni, hogy az Erisz átmérője 2326 kilométer, plusz-mínusz 12 kilométer. Így az Erisz méretét még pontosabban ismerik, mint a Plútóét, melyről úgy hiszik, hogy 2300-2500 kilométer között van. Az eredmények azt is jelentik, hogy a Plútó és az Erisz majdnem ugyanolyan méretű – mondják a kutatók.
Ezen túl a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az Erisz kerek égitest. Holdja, a Düsznomia mozgásának tanulmányozása révén kiszámították, hogy a törpebolygó mintegy 27 százalékkal nehezebb a Plútónál, ami azt jelenti, hogy figyelemreméltóan sűrűbb is nála. „Ez a sűrűség azt jelenti, hogy az Erisz valószínűleg nagy sziklás objektum, melyet relatíve vékony jégköpeny borít” – mondja Emmanuel Jehin, az Institut d’Astrophysique de I’Université de Liège kutatója.
Az Erisz felszínét emellett rendkívül reflektívnek találták, mely a fény 96 százalékát visszaveri. Ezzel az egyik legreflektívebb objektum lett a Naprendszerben, durván egyenértékű a Szaturnusz jeges Enkeladusz holdjával. A kutatók úgy hiszik, az Erisz felszíne valószínűleg nitrogénben gazdag jégből áll, mely fagyott metánnal elegyedett egy kevesebb, mint 1 milliméter vastag rétegben. Ez a jégréteg a törpebolygó atmoszférájából származhat, mely zúzmaraként csapódik ki rendszeresen a felszínen, ahogy az objektum távolodik a Naptól.
Az új megfigyelések azt is lehetővé teszik, hogy a kutatók az Erisz felszíni hőmérsékletét is megbecsüljék. A törpebolygó Nap felé tekintő oldal valószínűleg nem melegebb mínusz 238 foknál, miközben az éjszakai oldal hőmérsékletei még alacsonyabbak lehetnek.
Forrás: Hirado.hu