Magyarország űrnemzet lenne

Épülhet a második magyar műhold. A MaSat-2 körülbelül 240 millióba kerül, a Rubik-kockánál alig lesz nagyobb, és ha lesz elég pénz, három éven belül startolhat.


A kormány ősszel újabb 6,4 millió forint egyszeri átcsoportosításáról döntött a MaSat-2 fejlesztési fázis első ütemének támogatására, és remélhetőleg hamarosan elkezdődhet a második magyar műhold építése is. Horváth Gyula projektmenedzser, a BME adjunktusa a Ma reggelben emlékeztetett rá: Magyarország régi és nagyon fontos törekvése, hogy csatlakozzék az űrnemzetekhez, és várhatóan már idén aláírhatjuk a megállapodást a teljes jogú tagságról az Európai Űrügynökséggel, így jelentősebb űripari projektekben is részt vállalhatunk. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, megfelelő szakemberállomány kell, ezeken a kis műholdakon pedig nagyon sok jó mérnököt lehet felnevelni. (Magyarország első műholdja, a MaSat-1 megépítői a Műegyetem villamosmérnök hallgatói voltak, akik képzett űripari mérnökké váltak.)

A kis műholdak nemcsak ebben segíthetnek, a rendszerek távérzékelt adatokat is szolgáltathatnának, a mostaninál sokkal gyorsabb információk pedig segíthetik a katasztrófavédelem és a mezőgazdaság munkáját. A Rubik-kockánál csak alig valamivel nagyobb MaSat2 elődjénél jóval komolyabb kamerát kapna, amely több és nagyobb felbontású képet készíthet, és a kutatók szeretnének a pályastabilizálásban is előbbre lépni. Az önálló műholdas technológiából megépülő MaSat-2 egyébként körülbelül 240 millió forintba kerül majd, jóval kevesebbe, mint egy nagyobb űrmisszió több milliárd eurós költsége, és ha lesz elég pénz, támogatás, három éven belül elképzelhető a start.
Az első magyar műholdat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született Masat-1-et 2012. február 13-án lőtték fel az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal tavaly február 13-án a kourou-i (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Az első, teljes egészében hazánkban készült űreszköz egy év alatt ötezerszer kerülte meg a Földet, több mint ötmillió adatcsomagot küldött a világűrből, és több mint 150 felvételt készített, amelyekből néhányat be is mutattak. A MaSat-1 sikereire alapozva kezdődött meg a Műegyetem és az ipari partnerek együttműködésében a folytatási alternatívák felvázolása.

A Masat-1 alkotóközössége 2012-ben elnyerte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adományozott Millennium díjat, a főváros Pro Urbe díját. A Magyar Posta emlékbélyeget, a Magyar Nemzeti Bank pedig emlékérmet bocsátott ki a fejlesztés elismeréseként. 2012. február 16-án megkapta az M0-72 nevet és besorolást, azaz a MaSat-1 a 72. üzembe lépett műhold a rádióamatőr műholdak között a világon.
Forrás: hirado.hu