Megfejthették a halva születés okát

A 24-ik és a 28-ik terhességi hét között életét vesztő magzat haláláért az esetek mintegy felében valamilyen placenta-komplikáció a felelős. Pedig éppen a méhlepény az a szerv, amely a fejlődő baba táplálásáért és megóvásáért felel.

Noha az orvosok egyre többet tudnak arról, hogy miképpen következik be a halvaszületés, még sok kérdést kell megválaszolni, mire a világszerte 2,6 millióra becsült halvaszületési számot jelentősen vissza lehet szorítani. Nemrég azonban egérkísérletek során egy olyan mechanizmust fedetek fel, amely fontos szerepet játszhat a halvaszületésekben. Erről a PLOS Pathogens folyóiratban írtak cikket a kutatók.
A B Streptococcus baktériumcsalád a terhes nők 30 százalékának szervezetében jelen van, s a legtöbb esetben semmilyen problémát nem okoz. Ugyanakkor a vemhes egereknél megállapították, hogy a baktériumok fehérjével teli buborékokat, úgynevezett extracelluláris membrán vezikulákat (MV-k) termelnek, amelyek beépülnek a méhbe. Amint elérték a helyüket, reakcióba lépnek a környező szövetekkel, s ennek eredményeként olyan gyulladás alakul ki, amely gyengíti a magzatburkot. Ha túl sok kárt okoznak, az végül akár halvaszületést is eredményezhet.

Az MV-ket rendkívül nagy felbontású elektronmikroszkóp (SEM) segítségével sikerült felfedezni. Megállapították, hogy a membrán vezikulák korrozív jellegű fehérjéket tartalmaznak, s a vizsgált egereknél az összes leendő utód halva született.
Arra, hogy ez a rejtélyes baktériumtoxin miért alakul ki, még nincs válasz, de azt gyanítják, hogy egyfajta baktériumok közötti háborúról lehet szó. Hasonló megállapításra jutottak korábban az emberi orral kapcsolatban, ahol az egyik baktérium olyan antibiotikumot termelt, ami elpusztított más baktériumokat, ráadásul ez a mikroba nagyon hasonlít az MRSA szuperbaktériumhoz.
Mindenesetre az orvosok szerint a Strep B baktérium elleni oltás lehet a kulcsa a kevesebb halvaszületésnek.