Kolozsvári zsinat: kimondták az unitárius egyházak egyesülését

A belvárosi unitárius templomban az erdélyi és a magyarországi unitárius egyház zsinatának együttes ülésén kimondták a két egyház egyesülését.

Bálint Benczédi Ferenc püspök felolvasta az egyesülési dokumentumot, amelyet a két egyház vezetői kézjegyükkel láttak el.

A dokumentum kimondja, lehetővé vált „a trianoni diktátum és a kommunista diktatúra következményeként feldarabolt” egyházszervezet egységének a megvalósítása. „A kedvező nemzeti és nemzetközi lehetőségekkel élve a két magyar unitárius egyházrész főhatóságai elhatározták a teljes körű egyházszervezeti egység helyreállítását, amely a Magyar Unitárius Egyházban testesül meg” – áll a dokumentumban.

Az egyházegyesítési nyilatkozat rögzíti, hogy „a Magyar Unitárius Egyház jövőbeli működésében, szervezeti felépítésében, belső jogrendjében, valamint istentiszteleti és szertartási rendjében egységes egyházszervezetet alkot”. Vallási, eszmei és történelmi értékeit, valamint működésének és szervezetének alapelveit a kolozsvári zsinaton elfogadott alaptörvény rögzíti.

Az unitárius egyházat az 1520 körül Kolozsváron született Dávid Ferenc erdélyi reformátor alapította. Az unitárius vallás lényege, hogy egyetlen isteni személyt ismer el; az unitárius templomok bejáratánál gyakorta olvasható az „egy az Isten” felirat.

Az erdélyi országgyűlés 1568-ban hozott vallásügyi határozata a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot. Ez pedig az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett. A Magyar Unitárius Egyházat a trianoni határok osztották fel magyarországi és erdélyi egyházra.
MTI/Kárpátalja