Vissza kell hozni Európába a legtehetségesebb kutatókat

 

Az európai és a magyar tudomány helyzetéről, valamint az innovációpolitika legfontosabb kérdéseiről egyeztetett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az Európai Unió kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztosa.

 

Pálinkás József és Máire Geoghegan-Quinn egyetértettek abban, hogy Európának valódi áttörést eredményező tudományos programokra van szüksége vezető szerepének visszaszerzésére, és a kontinensen kívül dolgozó tehetséges kutatók visszacsábítására. Mindkét fél kifejezte reményét, hogy az Európai Unió által indítandó programok hozzájárulnak a felfedező kutatások a korábbiaknál nagyobb mértékű támogatásához, és a kiválóság fenntartásához az Európán belüli versenyben.

A Magyar Tudományos Akadémián folytatott megbeszélés fő témája az Európa 2020 Stratégiába illesztett, az európai innováció és a tudomány versenyképességének fejlesztését szolgáló Közös Stratégiai Program előkészítése volt. Az Európai Bizottság 2011. február 9-én fogadta el a Kihívásból lehetőség: az európai uniós kutatás- és innováció-finanszírozás közös stratégiai keretei felé című zöld könyvet. A testület ezt követően széles körű társadalmi vitát kezdeményezett az európai kutatásfejlesztés támogatási rendszerének megújításáról, és az átalakítás módjairól. A Közös Stratégiai Program magában foglalja a jelenleg is működő 7. Kutatási Keretprogramot, a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramot, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tevékenységi köre. A Bizottság „zöld könyve” megfelelő alapként szolgál a szabályok és eljárások jelentős egyszerűsítéséhez, és lehetővé teszi az európai uniós kutatási és fejlesztési támogatások messzemenő hozzájárulását az Innovációs Unióhoz és az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte Geoghegan-Quinn biztos asszony elkötelezett álláspontját, hogy a kutatásfejlesztésre fordított támogatás Európában 2020-ra érje el a tagországok nemzeti jövedelmének 3%-át. Az MTA elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy Európában és Magyarországon egyaránt alábecsülik a felfedező kutatások fontosságát. A felfedező kutatásoknak ugyanis nemcsak az ún. innovációs lánc első állomásaként van megalapozó szerepük, hanem a tehetséges fiatalok kibontakozásának is meghatározó közege: kreatívan gondolkodók nélkül nem létezhet innováció. Az Akadémia elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Unió és a nemzeti kormányok gyakran irreálisan gyors megtérülést várnak a tudományos befektetésektől, ugyanakkor fontosnak nevezte az innováció és a kutatási eredmények piacra kerülési idejének lerövidítésére való törekvést.

Európának nem csupán az innováció, hanem a felfedező kutatások területén is kihívásokkal kell szembenéznie. Valódi tudományos áttörést jelentő programokra van szükség ahhoz, hogy visszahozzuk Európába a legtehetségesebb kutatókat – erősítette meg az MTA elnöke az uniós biztossal folytatott megbeszélésen. Pálinkás József kiemelte a Magyar Tudományos Akadémia által elindított „Lendület Programot„, amelynek célja, hogy lehetőséget teremtsen a világszínvonalon teljesítő fiatal kutatók számára saját kutatási programjaik megvalósításához magyar akadémiai kutatóintézetekben.

Erősíteni kell a politikai döntéshozatali folyamatokban a tudományos szempontok figyelembevételét – hangzott el az Akadémia elnökének és az Európai Unió kutatásért, innovációért és tudományért felelős biztosának találkozóján, amelyen az európai tudományos akadémiák szerepét is megvitatták. Pálinkás József úgy vélekedett, hogy az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) a leginkább megfelelő szervezet arra, hogy ezt a folyamatot segítse, különös figyelemmel olyan, egész Európát érintő kihívásokra, mint az energetika, a klímaváltozás, a vízgazdálkodás, a fertőző betegségek és olyan felfedező kutatások hatása, mint a szintetikus biológia. Pálinkás József, az EASAC alelnökeként meghívta Geoghegan- Quinn biztos asszonyt a szervezet vezetőivel folytatandó tanácskozásra.

A tárgyaláson a továbbiakban szó esett a 2011. november 16-19. között immár ötödik alkalommal Budapesten megrendezendő Tudomány Világfórumáról (World Science Forum), amelyet a Magyar Tudományos Akadémia rendez meg Brazíliával együttműködésben. A rendezvény címe A tudomány változó világtérképe: Kihívások és Lehetőségek, három fő témája a tudomány központjainak földrajzi változása (feltörekvő tudományos nagyhatalmak), a tudomány tematikus változásai (új tudományterületek), valamint a tudomány fejlődésének társadalmi és politikai következményei (társadalmi hajtóerők és következmények). A Latin-Amerika, Afrika és Ázsia bekapcsolódásával valódi világrendezvénnyé váló WSF meghívottai a tudománydiplomácia kérdéskörét is megvitatják. Pálinkás József felkérte Geoghegan-Quinn biztos asszonyt, hogy az Európai Unió képviselőjeként tartson előadást a WSF megnyitóján.

A biztos asszony és az Akadémia elnöke tárgyalt a félidejéhez érkezett EU 7. Kutatási Keretprogram értékeléséről készült jelentésről is. Ebben a programban alacsonyabb a magyar részvétel a korábbi arányokhoz képest. A sikeres pályázatok száma nem változott lényegesen, csökkent azonban az elnyert (EU-s) támogatások összege. Pálinkás József a korábbi súlyunkhoz képest gyengébb részvétel három okát azonosította. Az elszámolható személyi költségek a magyar résztvevők esetében sokkal kisebbek az európai viszonylatban irreálisan alacsony magyar kutatói fizetések miatt. Az elnök úgy vélte, hogy ezt a gondot az elszámolási szabályok megváltoztatásával lehetne orvosolni. Egy másik ok, hogy Magyarországon régiós összehasonlításban is rendkívül alacsony az 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma. Az elnök végül a magyar kutatási infrastruktúra  elavultságát említette, amely egyúttal az európai szintű versenyképesség fő akadálya. Pálinkás József nemzeti tervek kialakítását szorgalmazta a kutatási infrastruktúrák fejlesztésére, összhangban a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumának (ESFRI) célkitűzéseivel. Quinn biztos asszony és az MTA elnöke egyetértett abban, hogy a 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram egyik legsikeresebb eleme az Európai Kutatási Tanács létrehozása és az „IDEAS Program„, amelyek kizárólag kiválósági szempontok alapján támogatja a felfedező kutatásokat. A régióból Magyarország vett részt a legsikeresebben ebben a programban és a Magyar Tudományos Akadémia örömmel lesz házigazdája az Európai Kutatási Tanács június 20 és 22 között rendezett következő ülésének a magyar elnökség keretében – jelentette be az MTA elnöke.

Az EU biztos és az elnök egyetértett abban, hogy jobban ki kell használni az Általános Stratégiai Keret és a Strukturális Alapok közti együttműködést, mert ez lehetővé tenné, hogy a Strukturális Alapokból több támogatás jusson kutatásra és technológiai fejlesztésre. Ez utóbbi azonban elképzelhetetlen nemzeti szinten jól működő koordinációs és harmonizációs erőfeszítések nélkül.

A kutatók akkor tudnak eredményesen részt venni a nemzetközi K+F+I (kutatási, fejlesztési és innovációs) programokban, ha ezt a nemzeti szinten működtetett K+F+I programok is könnyítik, ezért indokolt ez utóbbiak megerősítése, figyelemmel a nemzetközi programokra, a nemzeti jogszabályok összehangolására, a Nemzeti Kapcsolattartó Pontok (NCP) támogatására a tagállamok részéről. A kutatók nagyobb részvételét teszi lehetővé az európai és nemzetközi programokban a pénzügyi korlátozások könnyítése (pl. az előfinanszírozás és társfinanszírozás lehetősége, kiemelten az EU által nem fedezett a költségekre (pl. az ÁFÁ-ra, valamint kiegészítő nemzeti és nemzetközi versenyfinanszírozási lehetőségek megteremtésére a könnyítés érdekében).

A társadalmi kihívások felismeréséhez elengedhetetlen a bölcsészet- és társadalomtudományok támogatása. Európában komoly társadalmi kihívásokkal kénytelen szembenézni a legtöbb tagállam és az EU intézménye is. Ezen tudományágak nemzeti és európai szinten történő elismerése és támogatása szükséges a kihívások azonosításához és a gondok leküzdéséhez (beleértve a roma lakosság integrációját)

Pálinkás József tájékoztatta Quinn biztos asszonyt a Magyar Tudományos Akadémia által a Duna kutatására alapított új intézetről. Az elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az új intézet regionális központként szolgálhat a Duna-stratégiával összefüggő sokoldalú kutatásokhoz.

Forrás: mta.hu