Ukrajnai szakmunkásokra alapozna a magyar építőipar
Ukrajnával kötendő építőipari kiküldetési megállapodást szorgalmaz a munkaerőhiány csökkentésére az építési vállalkozók szakszövetsége – tudatta a Magyar Idők.
A munkaerőpiac nem európai uniós külföldiek előtti megnyitását javasolja a hiányszakmákban az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szervezet az építőipar munkaerőhiányára hivatkozva Ukrajnával olyan megállapodás kidolgozását szorgalmazza, amely alapján vállalkozási szerződéses konstrukcióban éves átlagban akár háromezer főt lehetne kiküldeni az országból Magyarországra átmeneti munkavégzésre.
– A megállapodás alapján a munkavállalással és a magyarországi tartózkodással kapcsolatos különböző engedélyeket egyszerűsített módon szerezhetnék be a szakmunkások – ismertette a részleteket Koji László, az ÉVOSZ elnöke, aki nagyon fontosnak tartja, hogy csak vállalkozási szerződéses formában lehessen alkalmazni a munkavállalókat, kizárva ezzel a munkaerő-kölcsönzés lehetőségét. A javaslat alapján az ukrajnai, illetve kárpátaljai munkáltató által Magyarországra kiküldött munkavállaló a magyar jogszabályok alapján kiállítandó munkavállalási engedélyt a munkaerőpiaci helyzet vizsgálata nélkül kaphatná meg, egyszerűsített eljárási formában. Az építőipari szezonális munkálatokat figyelembe véve a havi átlagos létszámkeretet éves szinten kellene betartani.
Az ÉVOSZ szerint az átmeneti létszámkontingenst más ágazatokra is meg lehetne hirdetni. – Tárgyaltunk az elképzelésről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, amelynek vezetői nyitottak voltak a felvetésre – mondta Koji László, hozzátéve, hogy az iparkamarának a kontingens vállalkozók közötti elosztásában kellene szerepet vállalnia. – Szakmai előminősítésnek kellene alávetni az együttműködésben érdekelt vállalkozásokat. Ez elsődlegesen arra terjedne ki, hogy a kiküldő vállalkozás rendelkezik-e kellő létszámú szakmai végzettséggel bíró munkavállalóval és megfelelő létesítményi referenciákkal – magyarázta az ÉVOSZ elnöke. A kiküldött munkavállalók bérezésének meg kellene felelnie a magyarországi bérezési feltételeknek. A szervezet azt is fontosnak tartja, hogy biztosítsák a kiküldetés átmeneti jellegét. Így a munkavállaló legfeljebb 24 hónapig lehetne kiküldetésben, ám ha egy konkrét megrendelés teljesítése ennél hosszabb ideig tartana, akkor kiküldetését legfeljebb 36 hónapra meg lehetne hosszabbítani. Meghatároznák azt is, hogy egy munkavállaló esetében mennyi időnek kell eltelnie két kiküldetés között.
– A megállapodás új fejezetet nyithatna a magyar–ukrán gazdasági kapcsolatok bővítésében, valamint a kárpátaljai vállalkozások gazdasági nehézségeit is orvosolhatná. A megélhetési gondokkal küszködő ottani munkavállalóknak nagy segítség lenne, ha e lehetőség révén nem kellene a fájó elvándorlást választaniuk – hangsúlyozta Koji László.
Az ÉVOSZ korábban Moldovával is elképzelhetőnek tartotta hasonló megállapodás megkötését, azonban a moldovaiak többsége román, azaz uniós állampolgársággal is rendelkezik. – Mivel az ottani munkavállalók nagy számban mennek át Romániába, majd azzal a lépéssel egyből tovább Franciaországba, így számukra nem lenne vonzó a magyarországi munkavállalás. Ez a probléma több más szomszédos országgal is – mutatott rá Koji László, hozzátéve, hogy az ukrajnai megállapodás sikeressége esetén Szerbiával és Bulgáriával lehetne még együttműködni.