62 éve született Diana hercegné

1961. július 1-jén született brit arisztokrata családban Diana hercegné, III. Károly brit király volt felesége, Vilmos és Henrik hercegek édesanyja. Életét a depresszió, válásának körülményei, valamint a királyi családdal fennálló konfliktusa nehezítette meg, ennek ellenére a félénk és tapintatos Diana természetes kedvességével és karitatív tevékenységével meghódította alattvalói és az egész világ szívét. Örökségét tragikus halála sem árnyékolhatta be.

Diana Frances Spencer 1961. július 1-jén született brit arisztokrata családban. A Lady előnevet 1975-ben kapta meg, amikor apja Spencer grófja lett, ekkoriban ragadt rá a „Lady Di” becenév.

Már édesapja, Edward is több szállal kötődött a királyi családhoz, VI. György és II. Erzsébet lovászmestereként szolgált – noha ez a szerep ma már inkább reprezentatív – 1950–1954 között.

Szülei 1969-ben elváltak, Diana három testvérével, édesapjával és nagyapjával élt tovább az ősi családi birtokon. Tanulmányai során elsősorban zenei tehetségét – zongorán szeretett játszani –  csillogtatta, mellette táncolt, de gyermekkori álma nem válhatott valóra: túl magasra nőtt ahhoz, hogy balerina válhassék belőle. Svájcban is eltöltött egy szemesztert, de iskoláit nem végezte eredményesen, ezért Londonba költözött és  gyermekgondozóként kezdett dolgozni.

1977-ben egy vadászaton ismerkedett meg a nála tizenhárom évvel idősebb Károly walesi herceggel, akinek végül évekkel később, mindössze néhány személyes randevú után 1981. július 29-én a londoni Szent Pál-székesegyházban „az évszázad esküvőjén” fogadott örök hűséget.

Az eseményt tévén és rádión keresztül közel egymilliárd ember követte, az ifjú ara megjelenése lenyűgözte a nézőket: selyemruháját, tiaráját, csodálatos, orchideából, fréziából és arany rózsából álló csokrát milliók irigyelték. Az esküvői öltözete már önmagában 9000 fontot ért. 

Szerelmük ragyogásához annál több kétség férhetett. A házasság megkötése előtt egy interjúban kérdezték az ifjú párt, hogy szeretik-e egymást. Diana erre egyértelműen igennel válaszolt, míg Károly csak ennyit mondott: „Bármit is jelentsen a szerelem!” Az utókor ezt a kijelentést  előszeretettel „baljós előjelként” tartja számon. 

Diana egyik napról a másikra a világ legtöbbet fényképezett asszonyává vált. A félénk és tapintatos hercegné természetes kedvességével meghódította alattvalói és az egész világ szívét, kiérdemelve „a nép hercegnéje” nevet. A csillogó felszín mögött azonban boldogtalan ember rejtőzött. Szenvedett a királyi családot gúzsba kötő merev szabályoktól, hagyományoktól, viszonya feszült lett anyósával, II. Erzsébet királynővel.

A királyi családban elsőként gyermekének nem otthon, hanem kórházban adott életet: 1982. június 21-én megszületett Vilmos herceg, 1984. szeptember 15-én Henrik herceg. A névadásban Diana akarata érvényesült, mert Károly az Artúr, illetve az Albert neveket szánta fiainak. 

A szülők a gyermekek születése után egyre távolabb kerültek egymástól. Károly mindvégig fenntartotta viszonyát titkos, majd felvállalt szeretőjével, Camilla Parker Bowlesszal (akit 2005-ben feleségül vett). A sértett és megalázott hercegnénél 1984 után depressziós tünetek, öngyilkossági kísérletek és kóros evési rohamok (bulimia) jelentkeztek.

Mindebből a nagyközönség egy ideig semmit sem sejtett: Lady Diana manökennek beillő alakjával és fotogén arcával, elegáns ruhákban gyakran tűnt fel a színes bulvármagazinokban, divatikonnak számított, házastársával együtt járta a világot, utolsó közös útjuk a Koreai Köztársaságba vezetett 1992-ben.

A hercegi pár ez év végén költözött hivatalosan is külön, a válást tizenöt év házasság után, 1996. augusztus 28-án mondták ki. Diana 1995-ben az országot alapjaiban megrázó interjút adott, amelyben „kissé zsúfoltnak” nevezte házasságát, „mert hárman voltak benne”.

A válás után elvesztette az „Ő Királyi Felsége” címet, de megtarthatta a „walesi hercegné” titulust, továbbra is a királyi család részének tekintették, valamint gyermekeinek neveléséből egyenlő arányban kivehette a részét. Londonban, a szomorú sorsú Kensington-palotában rendezte be irodáját, ahonnan karitatív munkáját irányította. 

Noha a divatszakmában is mecénásként volt jelen, legtöbb energiáját a jótékonykodásra fordította. Már a házassága alatt közel 100 jótékonysági szervezet elnöki tisztét töltötte be, felkarolta többek között a hajléktalanok, a szegény sorsú gyermekek, vagy az AIDS-betegek reménytelennek tünő ügyét.

A válás után ugyan több tisztségéről lemondott, és ruhatárának egy részétől is megszabadult – a befolyt összeget adakozásra szánta –, de így is aktív közszereplő maradt. Elutazott Angolába és Boszniába, hogy kampányoljon a taposóaknák gyártása és alkalmazása ellen, egy New Yorkban tett látogatása során pedig Teréz anyával is találkozott. 

Nagy nemzeti ünnepségeken – mint a II. világháború hivatalos lezárásának 50. évfordulóján – együtt mutatkozott a királyi családdal, de szabadideje egy részét inkább ismert barátaival, például Liza Minellivel vagy Elton Johnnal töltötte.

A jó ügyek iránti elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy életének utolsó hivatalos megjelenésén egy gyermekkórházba látogatott el. Az is jelzésértékű, hogy találkozásai során fedetlen kézzel, kesztyű nélkül fogott kezet, ellentétben a királyi család többi tagjával.  

Életét a lesipuskás fotósok szinte elviselhetetlenné tették. 1997. augusztus 31-én éjszaka is a sajtó szenzációra éhes munkatársai elől menekült párjával, az egyiptomi milliomos Dodi Fayeddel, amikor autójuk egy párizsi híd aluljárójába csapódott. A balesetet csak Diana testőre élte túl.

A hercegné az egész világot sokkoló halála „kollektív hisztériát” váltott ki hazájában, temetésén több millióan vettek részt. A Spencerek althorpi birtokán, a hatalmas kastélypark tavának közepén, egy kis szigeten helyezték örök nyugalomra.

Az összeesküvés-elméletek hívei hihetetlen teóriákat terjesztenek a végzetes balesettel kapcsolatban. A hivatalos és prózai magyarázatot, miszerint a szolgálata lejárta után már ittasan visszahívott sofőr részegen ült a volán mögé és túl gyorsan hajtott, nem találják kielégítőnek. A merényletre alapozó elméletet egy állítólag Lady Diana által írt levéllel is alátámasztják, amelyben a hercegné arról írt, hogy szándékosan idéznek majd elő balesetet, mert Károly herceg útjában áll.

Úgy vélik, a merényletet a brit titkosszolgálat szervezte meg, mert a házassági terveket szövögető Dodi személyében muszlim ember kerülhetett volna Vilmos herceg, a trón várományosának közvetlen környezetébe.

2008-ban a londoni felsőbíróság esküdtszéke a hivatalos vizsgálat eredményétől eltérően nem balesetnek, hanem gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősítette Diana halálát, amelyért a kocsit üldöző paparazzókat és a sofőrt tették felelőssé.

A hercegné számtalan alkotást ihletett, Elton John a temetésén előadott Candle in the Wind című dala akkor minden idők legkelendőbb kislemeze lett. Életének utolsó két évét dolgozza fel a Diana című angol életrajzi dráma, amelyben a walesi hercegnét Naomi Watts alakította.

2017 nyarán, halála közelgő huszadik évfordulója alkalmából a Chanel 4 brit televízió Diana: In Her Own Words (Diana a saját szavaival) címmel dokumentumfilmet sugárzott. A felhasznált felvételek 1992–1993-ban, a válás bejelentése után készültek. Diana teljes őszinteséggel beszél elromlott kapcsolatukról, továbbá szerelméről, egy királyi testőrről. A bemutató sokak felháborodását váltotta ki, mert nem találták etikusnak a felvételek vetítését.

Fiai is őrzik anyjuk emlékét: Vilmos az ő eljegyzési gyűrűjével jegyezte el Katalin hercegnét, másodszülött kislányuk megkapta a Diana keresztnevet is. Henrik és Vilmos a tragédia huszadik évfordulóján, 2017-ben rendelt egy szobrot édesanyjuk emlékére, amelyet 2021. július 1-jén állítottak fel Diana egykori, Vilmos jelenlegi londoni rezidenciája, a Kensington-palota parkjának nyilvánosan látogatható részén.

Forrás: mult-kor.hu

Nyitókép: Diana hercegné (Fotó: MTI/EPA/PA/David Cheskin)