Több ezren tüntettek Ljubljanában az orosz katonai agresszió ellen
Janez Jansa szlovén kormányfő felhívására több ezren tüntettek szerdán Ljubljanában Ukrajna mellett és az orosz katonai agresszió ellen – közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV).
A demonstráción, amely az ukrán és a szlovén himnusszal kezdődött, Jansa is beszédet tartott.
Elmondta: kedden telefonon beszélt Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, aki könnyek között mondta el neki, hogy az orosz bombák civileket öltek meg, és közvetlenül a beszélgetésük előtt egy gránát talált el egy épületet, amelyben hat gyermek halt meg.
„Ukrajnában nemcsak a jövőért, hanem az életért is harcolnak, és amikor az élet veszélyben van, minden más is veszélybe kerül” – vélekedett Jansa.
Az orosz hadsereg civil épületeket és fegyvertelen civileket bombáz, ami Szlovéniát a 30 évvel ezelőtti történésekre emlékezteti – mutatott rá Jansa, utalva az 1991-95-ös délszláv háborúra. Az akkori, mindössze tíz napig tartó háborúban a Jugoszláv Néphadsereget meglepetésként érte a szlovénok ellenállása.
„Amikor láttuk és éreztük, hogy egységesek és bátrak vagyunk, tudtuk, hogy sikerrel járunk” – hangsúlyozta Jansa, megjegyezve: ezért átérzik az ukránok helyzetét, és arra kérik őket, hogy tartsanak ki.
A gyűlésen több miniszter és Ukrajna ljubljanai nagykövete is felszólalt. Szlovénia kormányfője az elsők között ítélte el az Ukrajna elleni orosz katonai támadást. Ljubljana azonkívül, hogy humanitárius és technikai eszközöt, valamint fegyvereket szállít Ukrajnának, felkészült a menekültek fogadására is. A közép-szlovéniai Logatecben 300 helyet készítettek elő az ukrajnai menekültek számára, a munkaügyi minisztérium pedig 80 különböző helyet jelölt ki azoknak a gyerekeknek, akik szüleik nélkül érkezhetnek Szlovéniába. A belügyminisztérium frissítette az országban tartózkodó menekültekre vonatkozó adatait is. Jelenleg 68 ukrán menekült van Szlovéniában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Forrás: mti.hu