Trónra került az új japán császár

Május 1-én jelentette be Naruhito, Japán új császára a trón átvételét, amellyel egy új korszak vette kezdetét a szigetországban.

Az 59 éves Naruhito 85 esztendős édesapja, Akihito császár helyébe lépett, aki romló egészségi állapotára való tekintettel önként mondott le a trónról. Az új korszak kezdete azonban számos érdekes kérdést felvet a császári család jövőjét illetően, főként a jövendő örökösök tekintetében.

Jelenleg a császári család összesen tizennyolc tagot számlál, de ez a szám egyre csökken. A császári családban már évtizedek óta alig születik fiúgyermek, ami hatalmas problémát jelent a trónöröklésre vonatkozóan, ugyanis a törvények szerint a trónt csak fiúörökös foglalhatja el.

Felmerül tehát a kérdés, hogy a jelenlegi császárt ki fogja majd követni a trónon.

Amikor Naruhito 1993-ban feleségül vette Maszakót, már harminc éve nem született fiú utód a császári családban. A Harvardon tanult koronahercegnő, akivel még egyetemista éveiben találkozott, hosszú évekig váratta őt. Házassági ajánlatát kétszer is visszautasította, mert tartott attól, milyen nehézségekkel kell majd megküzdenie, ha bekerül a császári családba.

Félelmei nem voltak alaptalanok, ugyanis nem sokára óriási nyomás nehezedett rá, hogy fiú utódot hozzon a világra. A média folyamatosan figyelte a császári pár minden lépését. A nem múló stressz és a média óriási felhajtása miatt Maszako 1999-ben elvetélt, és mély depresszióba esett. Sokáig a nyilvános megjelenéstől is elzárkózott.

Leánygyermek érkezik

A császári párnak 2001-ben született egy lánya, Aiko hercegnő, a probléma azonban még ezzel sem oldódott meg, hiszen nőként nem válhat belőle uralkodó, így nem szűnt meg a párra nehezedő nyomás. Érdekes módon a közvélemény rendkívül örült a leánygyermek érkezésének, és nagy többsége támogatott volna egy esetleges törvénymódosítást, miszerint nő is a császári trónra léphessen.

A női uralkodó fogalma egyáltalán nem ismeretlen a japán történelemben. Habár a császárnők száma jóval alulmarad a férfi uralkodókéhoz képest, Szuiko császárnő például 35 éven keresztül ült a trónon a hetedik század elején.

A mai törvények értelmében azonban csak férfi utódok kerülhetnek Japánban a császári trónra.
A probléma ezzel pedig az, hogy a császári család kétharmada nőkből tevődik össze.

Jelenleg hat hercegnő van a családban, akik még nem házasodtak meg, ha azonban közemberhez mennek feleségül, hivatalosan el kell hagyniuk a császári családot. Ezáltal a család létszáma oly mértékben lecsökkenne, hogy felmerülne a kérdés, egyáltalán el tudja-e látni a hivatalos teendőket.

Óriási vita a nők uralkodásáról

A jelenlegi rendszer alapján trónörökös csak akkor születhet, ha a császári család egy férfi tagja fiúgyermeket nemz, amire az utóbbi ötven évben mindössze kétszer volt példa.

1965-ben született a visszavonult császár második fia, Akisino herceg, majd 2006-ban az ő fia, Hiszahito. Ezzel enyhült a nyomás, amely Maszakóra, illetve a kormányzatra nehezedett.

A herceg megszületése előtt ugyanis óriási vita folyt arról, hogy engedélyezzék-e a nőknek is a trónra lépést, valamint biztosítsák-e a családhoz való újbóli csatlakozást azok számára, akik közemberrel házasodtak össze. Hiszahito érkezése azonban egy időre megnyugtatta a kedélyeket, és a kormányzat félretette a kérdés megoldását.

Amikor a kormány elkezdte tárgyalni Akihito császár lemondásának lehetőségét, azzal a kérdéssel is foglalkozni kezdtek, hogyan tartható fenn az uralkodói család stabilitása a jövőt illetően. Lehetséges opcióként felmerült, hogy ne veszítse el nemesi rangját a család azon női tagja, aki közemberrel lép házasságra.

Veszélyben az uralkodói vérvonal

Naruhito trónra lépésével a lehetséges örökösök száma mindössze három fő, ebből pedig unokaöccse,

Hiszahito herceg az egyetlen, aki tovább tudja vinni az uralkodói vérvonalat.
Az utóbbi években végzett felmérések szerint, melyekben arról kérdezték a lakosságot, támogatnák-e a nők trónra kerülését, a japánok többsége pozitív választ adott. Felmerül azonban a kérdés, hogy a társadalomnál kissé konzervatívabb politika vajon komolyan fontolóra veszi-e majd a lehetőséget.

Mindenesetre reményt adhat a kormány azon kijelentése, mely szerint mivel a császárság a japán nemzet alapját képezi, nagy körültekintéssel fogják a kérdést kezelni, és igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megoldást találjanak a problémára.

A trón átvételéről szóló cikket itt, az új császár személyéről szóló cikket pedig itt olvashatja