Aki bolgárra fordította Kárpátalja magyarságának regényét

Nelli Dimova műfordító bolgárra fordít magyar szépirodalmi műveket. 2015 decemberében Szófiában jelent meg bolgárul Nagy Zoltán Mihály A sátán fattya című regénye, ennek kapcsán beszélgettem vele.

– Mikor került kapcsolatba Nagy Zoltán Mihállyal?

– Még 2002-ben Szondi György, a Szófiai Magyar Intézet akkori igazgatójának meghívására kárpátaljai művészek vendégszerepeltek Bulgáriában, köztük Nagy Zoltán Mihály. Már nem emlékszem, a bemutató előtt vagy után kaptam-e ajándékba A sátán fattya című regényét, de arra igen, hogy egyetlen éjszaka elolvastam. Egy percre sem tudtam letenni, amíg a végére nem értem. Akkor határoztam el, hogy ezt a könyvet lefordítom.

– Hol tanulta meg a magyar nyelvet?

– A Szófiai Ohridai Szent Kelemen Egyetemen végeztem magyar szakon. Egyetemi éveim során néhány hónapig részképzésen voltam Budapesten a diplomamunkám megírása céljából, egy-egy alkalommal pedig nyári egyetemen Debrecenben és Zalaegerszegen. Emellett többször is megfordultam Magyarországon, ezenkívül, amióta a Szófiai Magyar Intézet a munkahelyem, mindennap használom a magyar nyelvet.

– A sátán fattya fordítása közben fölmerültek-e speciális problémák, amikor nem vagy félreértett egy szót? Munkája során nyilván napi kapcsolatban állt a szerzővel, akinél rákérdezhetett a kárpátaljai tájszólásra jellemző kifejezésekre, szófordulatokra, használati tárgyak sajátos elnevezésére vagy olyan szokásokra, amelyek ismeretlenek Bulgáriában stb.

– A regénnyel 2002-ben ismerkedtem meg, bolgár nyelvű kötetként pedig 2015-ben látott napvilágot. Nem volt ez rövid út, de szerintem így kellett történnie: lányfejjel elolvasni, érett fejjel lefordítani. Mert ebben a könyvben sok minden van – lélektan, történelem, vallás, néprajz. Olyan dolgokat kérdeztem meg Nagy Zoltán Mihálytól, amelyek első látásra egyértelműnek tűntek, de valami oknál fogva, belső késztetésre megerősítést akartam kapni, ezért a szerzőhöz fordultam. A szerző türelmesen, pontosan és gyorsan válaszolt a kérdéseimre. Számomra nagyon fontos, hogy a fordítandó könyvet magaménak érezzem, hogy megértsem mindazt, amit a szerző elméjével és érzelmeivel ért el. Azt hiszem, A sátán fattya fordítása közben a legnagyobb nehézség a regény sajátos ritmikája volt. Hasonlattal élve: néhol szemerkélt, néhol meg szakadt az eső. Ez volt a nagy kihívás a számomra. A regény sajátos tördeléséből adódó feszültséget, a múlt század 40–50-es éveire jellemző falusi beszédmódot, a regény „ízét” sokkal nehezebb volt átadni, mint magukat a szavakat. Többször hangosan felolvastam a szöveget, hogy halljam, sikerült-e átmenteni azt a hangulatot, melyet a magyar szövegben érzékeltem.

– A sátán fattya bolgár nyelvű fordításának kiadója korábban is vállalkozott magyar művek, ezen belül az elszakított részek irodalmi alkotásainak megjelentetésére? A bolgár olvasók mennyire ismerik a kortárs magyar szerzőket, és – adott esetben – Nagy Zoltán Mihály regényéből megértik majd, mi történt a távoli Kárpátalján a szovjet csapatok bevonulását követően?

– Tudtommal az Ergo Kiadó katalógusában több mint 20 bolgárra fordított magyar könyv szerepel, de ezek között Nagy Zoltán Mihály regénye az első határon túli magyar mű. Az az igazság, hogy minden – főleg pénzügyi – nehézség ellenére Bulgáriában kiadják a magyar irodalmat, de sajnos kevesebben olvassák, mint a „nagy nyelvekről” fordított, előnyben részesített, reklámozott műveket.
Ami A sátán fattya hátterét illeti, szerintem a bolgár olvasó meg fogja érteni. Ne felejtsük el, hogy mi is hasonló körülmények között éltünk, nálunk is megfordult a „felszabadító” Vörös Hadsereg, volt tsz, szovjet mintára alapított szervezetek stb. A regény egyes részein, ahol szükségesnek láttam, lábjegyzetben magyaráztam meg a dolgokat.

– A sátán fattya bolgár nyelvű fordítását a múlt év decemberében mutatták be a Szófiai Könyvvásáron. Milyen a regény szakmai és olvasói fogadtatása? Ön kapott-e már visszajelzéseket?

– Még korai az olvasók véleményéről beszélni, mivel a könyv megjelenése óta nem sok idő telt el. A szakmai fogadtatás pedig nagyon pozitív. Mitko Novkov, az egyik legtekintélyesebb bolgár irodalmi kritikus mutatta be a könyvet. Nagyon megdicsérte a regényt és a szerzőt, kiemelte, mennyire fontos, hogy a bolgár olvasók ilyen fajta műveket olvassanak, és nagy örömömre a fordításról is elismerően szólt. Egyik legnagyobb napilapunk újságírója a 2015-ben bolgárul megjelent könyvek legértékesebbjei közé sorolta ezt a magyar regényt. Visszajelzések blogokon is vannak, így például azt olvastam, hogy Nagy Zoltán Mihály a főhősnője személye révén mesterien mutatja be a kisemberek sorsát azokban az embertelen években, mindezt versként elbeszélve, továbbá, hogy a regény énekként hat.

– Mitko Novkov kritikai könyvszemléjében külön hangsúlyozza, hogy Nagy Zoltán Mihály az Ukrajnához tartozó Kárpátalján él. Vajon meglepően hat a bolgárokra, hogy egy országban a többségi népességtől teljesen eltérő kultúrájú és vallású nemzetiség él? Úgy tudom, Bulgáriában is élnek nemzeti kisebbségek, sőt, bolgár diaszpóra is a környező országokban.

– A bolgárok többsége tudja, hogy a világháborúk után Magyarországgal ugyanaz történt, ami velünk, azaz hogy Magyarország egyes magyarlakta részeit a szomszéd országokhoz, Romániához, Jugoszláviához, Csehszlovákiához csatolták; de talán azt nem tudják, hogy Ukrajnában is élnek magyarok. A határon túli magyarok sokkal jobban megőrizték nyelvüket és hagyományaikat, mint a bolgár diaszpóra, kivéve talán a besszarábiai bolgárokat. Egyébként a bolgárok régóta sok más nemzetiséggel – törökökkel, cigányokkal, örményekkel, oláhokkal stb. – élnek együtt, sőt szociológusaink egyenesen bolgár etnikai modellről szoktak beszélni.

– Lesz-e folytatás? Tervezi-e Nagy Zoltán Mihály újabb, esetleg más kárpátaljai író műveinek fordítását?

– Szeretnék a bolgár olvasókhoz minél több olyan kiváló és értékes művet eljuttatni, mint amilyen A sátán fattya; ha találok ilyet és megfelelő kiadót, akkor igen.

– Köszönöm a beszélgetést! További sikerekben gazdag munkát kívánok, remélem, hamarosan egy újabb magyar mű bolgár fordításának megjelenése kapcsán folytathatjuk!

Lengyel János
Kárpátalja.ma