Miért éppen a bejgli?

Néha azt kérdezik tőlem, hogy mit tartok hagyományos karácsonyi ételnek. Egyet biztosan, a bejglit. Az édesség a magyar konyha része, és helye van a karácsonyi terített asztalon. Hagyományosan dióval és mákkal töltik. Az utóbbi időben pedig különféle gyümölcsök és gesztenye is kerülhet a töltelékbe.

Magyar süteményként tartjuk számon. A bejgli a pozsonyi pékek töltött kiflijéből, az úgynevezett pozsonyi kifliből született. Egy másik történet szerint a töltött sütemény Sziléziából származik, és egy, a középkorban már ismert, töltött kalács továbbgondolt formája. A történetben szereplő német ige a beugen, azaz meghajlít, utal a sütemény fentebb említett kifli formájára és ebből a históriából hitelesnek tűnik a németet lelkesen félrelhalló magyarság beigli, bejlgi, bájgli szavának eredete is.

Tény, hogy a sütemény az Osztrák-Magyar Monarchia idején honosodott meg és terjedt el a magyar nép körében is. Nem volt egyedi jelenség, hiszen a karácsony szimbólumának számító fenyőfa is német eredetű a szaloncukorral egyetemben.

Visszatérve a bejglire, az édesség két legfontosabb és alapvető tölteléke a dió és a mák. Ezeknek egyrészt kultikus jelentősége van. Régen a molnár mákot hintett a szalma közé, hogy a következő évben nagyobb legyen a termés. Másutt a baromfiak ételébe szórtak mákot, hogy sokat tojjanak. A dió pedig Jézus Krisztust jelképezi, így kiváló a rontás ellen.

A bőséget, termékenységet szimbolizáló mák és a gazdagságot, jó egészséget, jólétet jelképező, rontás ellen védő dió jól illik a karácsony szimbolikájába. Másrészt, gyakorlati oldalát tekintve ez a kétféle töltelék így ősz végén, karácsony előtt szinte minden paraszti háztartásban megtalálható volt. A természet gyümölcsei, melyek ez időre beértek, és a gazdasszonynak volt ideje megszárítani azokat.

A diós és mákos bejgli ma már hungarikum. De ahány ház, annyi szokás, akarom mondani, annyi bejgli. Van, aki mézzel keveri a mákot, vagy a diót baracklekvárral ízesíti, újabban gesztenyés bejglit is készítenek. Emellett különféle ízesítőket használnak még. A háziasszonyok számos recept közül válogathatnak.

Régi népi rigmus szerint: „Hópihe-szárnyon száll az idő, ünnepi díszben áll a fenyő. Készül a bejgli, a sok jó falat, itt a Karácsony a kertek alatt.”

Gál Adél

Kárpátalja.ma