Minden második héten kihal egy nyelv

Kevesen tudják, hogy milyen rohamosan csökken a nyelvek változatossága. Száz év múlva a ma beszélt nyelvek fele eltűnhet. A National Geographic projektje ezt a folyamatot kívánja megállítani.

Jó eséllyel kevesen hallottak eddig a csamakokó, a remó vagy a tuvai nyelvről. Ez nem csoda, hiszen ezeknek a nyelveknek nagyon kevés beszélőjük van, és mind a mai napig nem voltak dokumentálva. Szerencsére a National Geographic veszélyeztetett nyelveket leíró, digitalizáló projektje keretében most egyre szélesebb közönség ismerkedhet meg ezekkel a nyelvekkel az interneten.

Kevesen tudják, hogy a Földön élők 80 százaléka beszéli a világon létező nyelvek alig 1 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a világ nyelveinek a többségének nagyon kevés beszélője van, míg néhány nyelvnek van nagyon sok beszélője. Ma a számítások szerint minden második héten kihal egy nyelv. És ha ez a folyamat nem gyorsul, hanem így marad, akkor 100 év múlva a ma létező, körülbelül 7000 nyelv több mint fele el fog tűnni.

A veszélyeztetett, kihalófélben lévő állat- és növényfajokról rendszeresen értesülünk. A nyelvek változatosságának csökkenéséről azonban keveset lehet hallani. Éppen ezért indult el a National Geographic Halhatatlan Hangok (Enduring Voices) elnevezésű projektje. A kutatók a veszélyeztetett nyelveket írják le és digitalizálják az anyagokat szabadon hozzáférhető hangosszótárak formájában az interneten. Ezeknek segítségével pedig a közösség tagjai képesek lehetnek újratanulni őseik nyelvét. Így akár lassulhat is a nyelvek számának drasztikus csökkenése. Mivel az egyéb tényezőkön – például a kulturális változásokon, a kormányzati elnyomáson –, amelyek egy beszélőszámának csökkenéséhez, így a nyelv kihalásához vezethetnek, igen nehéz lenne változtatni.

A projekt keretében a National Geogrephic a Veszélyeztetett Nyelvek Intézetével (Living Tongues Institute for Endangered Languages) együttműködve eddig összesen tizenöt olyan térséget azonosított világszerte, ahol a leginkább veszélyeztetett nyelveket beszélő közösségek élnek. Ezeket a nyelveket kezdték el sorban dokumentálni. A legtöbb ilyen nyelv esetében ez az első próbálkozás is egyben a lejegyzésre, ugyanis ezeknek a nyelveknek nincs írásbeliségük. A National Geographic nyelvész szakértői gyakorlatilag az elsők, akik leírják ezeket a nyelveket.

A projekt keretében eddig nyolc hangosszótár készült el; ezek összesen több mint 32000 szótári tételt (szót), 24000 hangzó anyagot és számos képet tartalmaznak. Így ezek az online szótárak nemcsak kihalófélben lévő nyelveket ismertetik meg, de bepillantást engednek a beszélőik mindennapi életébe és kultúrájába is.

A veszélyeztetett nyelveknek általában nagyon kevés, körülbelül 600 beszélőjük van. Például a matukar panau nyelv 600 beszélője két kis faluban él Pápua Új-Guineában, és a nyelvük ezelőtt sohasem lett dokumentálva, semmilyen anyag nem került fel nyelvükön az internetre. Mostanra – a projektnek köszönhetően – 3000-nél is több szó és audiofájl, valamint jó néhány kép is bekerült az online szótárba.

Paraguayban a csamakokót, Indiában a remó, a sora és a ho törzsi nyelveket dokumentálják. A tuvait, amit Szibériában és Mongóliában beszélnek a legjobban dokumentált nyelvnek tartják a mintegy 7000 tételes szótárával, 3000 audiófájljával és 49 képével. További nyolc szótár van készülőben a kelta nyelvekről is.

Forrás: nyest.hu