Október 24. – a magyar operett napja
Október 24-én ünnepeljük a magyar operett napját, amely dátum két világhírű magyar zeneszerzőhöz köthető: Kálmán Imre születésnapja és Lehár Ferenc halálának évfordulója. A hungarikummá vált zenés színházi műfaj igen közkedvelt, slágereit világszerte ismerik és dúdolják. A jeles napról 2002 óta emlékezünk meg.
Az operett elnevezés Mozarthoz kötődik és jelentése: kis opera. Mozart kezdeményezte, hogy a zene ne csak a paloták uraihoz, hanem mindenkihez eljusson. Jacques Offenbach volt az első operett-nagymester, aki által a műfaj villámgyorsan lett népszerű az Osztrák–Magyar Monarchiában. Az első magyar operettet, A szerelmes kántort Allaga Géza zeneszerző komponálta 1862-ben.
Az operett mára hungarikum lett
Az operett magyarországi elterjedése a XX. század elején indult és ettől kezdve hatalmas volt a népszerűsége. A magyar operett elődjének mondott népszínmű volt az egyetlen lehetőség az 1880-as évek végén, hogy a nagyvárosi polgárság magyarul alig tudó része megismerje a magyar nyelvet. Erre a műfajra 1875-ben építették fel a Népszínházat, melynek leghíresebb művésze volt Blaha Lujza.
A magyar operettet olyan nagy nevek tették világhírűvé, mint Kacsóh Pongrácz, Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Huszka Jenő, akinek Bob herceg című darabjával bemutatkozott a magyarországi operett a világ színpadain is.
Minden idők egyik legsikeresebb operettszerzője Kálmán Imre
Családjának köszönhetően már gyermekkorában kapcsolatba került a zenével, kezdetben nővére zeneiskolai tanulmányai miatt. Első operett élményeit is ekkor szerezte, mivel állandó látogatója volt a nyaranta megrendezett siófoki színházi előadásoknak. Felvették a Zeneakadémia zeneszerzés szakára és 1900-ban Koessler János vezette zeneszerzés-osztályának tagja lett.
Kálmán operettszerzői karrierje 1908-ban a Tatárjárás bemutatójával indult el
Ezt több száz előadás követte Budapesten és vidéki városokban. Az operett nagy sikerére felfigyelt néhány bécsi impresszárió, így a következő évadban a Theater an der Wien színpadán is hatalmas sikerrel játszották Kálmán Imre dallamait.
A Csárdáskirálynő hódítása
1914 tavaszán két bécsi impresszárió azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy operettet kellene írni egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmán elfogadta, de jött a világháború, és azt mondta:
„Nem tudok zenét szerezni akkor, amikor a frontokon egymást öli a világ”.
Hosszú szünet után Lehár Ferenc kérésére folytatta a munkát egy ausztriai villában, ahol be is fejezte a darabot. Az eredeti címét is megváltoztatta az Es Lebe die Liebe (Éljen a szerelem) helyett Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő) lett. Ezzel elindult világhódító útjára, még a Monarchiával hadban álló országokban is hatalmas sikert aratott.
Kálmán Imre az 1930-as évek végén a náci uralom elől menekült Párizsba, majd az Egyesült Államokba. Rövid időn belül beilleszkedett az amerikai zenei élet vérkeringésébe, műveit a rádióban is sokszor játszották. Két egyetemnek is díszdoktora lett. Európába való visszatérése után 1949-ben Párizsba költözött, itt érte a halál röviddel 71. születésnapja után.
Bécs szerint a zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár
Nemzetiségéről szülei származása miatt a mai napig vita van. Magyarországon született, az anyanyelve és állampolgársága is magyar volt, de osztráknak is tekintették, mivel élete nagy részét Bécsben és Bad Ischlben töltötte. Konzervatóriumi vizsgahangversenye hatalmas sikert aratott. Diplomája megszerzése után egy ideig színházi hegedűsként dolgozott, majd hangversenymester lett. Később csatlakozott apja katonazenekarához szólóhegedűsként.
Húszévesen elnyerte a losonci ezred karmesteri posztját, így ő lett a hadsereg legfiatalabb karnagya. Végigjárta az Osztrák–Magyar Monarchia városait, találkozott ifjabb Johann Strauss-szal, egyik hangversenyére elment I. Ferenc József is és Puccinivel is barátok lettek.
A bécsi Theater an der Wien-ben mutatták be első operett-szerzeményét a Bécsi asszonyokat és ennek óriási sikere meghatározta a további életét is. 1905-ben készült el legnépszerűbb darabja, a Víg özvegy, melyet rövid idő alatt négyszáz színházban és közel húszezer alkalommal láthatott a közönség szerte a világon. Több filmes változatot is készítettek belőle.
Lehár fantáziadús, formabontó színes ötletekkel teli műveivel megújította a bécsi operett stílusát. A magyar operett úttörője volt, aki csodálatos műveivel az egész világon népszerűvé tette a ma már hungarikumnak számító műfajt. Bécsben közismert volt a mondás: A zenés színpadnak három műfaja van: az opera, az operett, és Lehár. A Víg özvegy Amerikában a Broadway-n is fogalom lett.
A hirado.hu cikke nyomán
Nyitókép: Csárdáskirálynő, hilharmonia.hu