Égből jött kődarab
Mit gondolhatott egy egyszerű falusi ember a Kárpátok lábainál bő kétszáz évvel ezelőtt, amikor egy meteorit robbant szét a faluja fölött? A fénytől és a zajtól megijedt, vagy isteni jelnek tekintette azt? A lezúduló kövek kelthettek-e pánikot, okoztak-e károkat?
Ma már ezt nem tudjuk meg, de az biztos, hogy 1866-ban a mai Kárpátalja területére zuhant a modern Európa legnagyobb meteoritja. A meteorit olyan égitest, amely a föld felszínére hull. Ha elég a légkörben és már nem éri el a Földet, akkor meteorról beszélünk. Ezek az úgynevezett hullócsillagok. Amelyek valójában nem csillagok, hanem kövek. Szerkezetük állhat fémekből és kőzetekből egyaránt.
Az ide becsapódó meteorit darabjai több kilométerre hullottak szét. Érkezésére felfigyeltek a mai Szlovákia néhány településének lakói is. A legnagyobb része, egy kétszázötven kilogrammos kődarab, Csillagfalvától (Княгиня) nem messze csapódott be, amely ma az Ungvári járás egyik települése. Ez jelenleg a Bécsi Természettudományi múzeumban található. A hirtelen megjelenő égitest hírnevet is szerzett a falunak. Budapestről és Bécsből kereső expedícióra indultak a területre. A feltárt források szerint maga Darwin is kutatta a meteoritot és erről alkotta meg a panspermia elméletét, amely a földi életet a világűrből származtatja.
Ma erdei kitáblázott ösvény vezet a meteorit becsapódási helyéhez, amely könnyen elérhető, nem megterhelő sétával. A meteorit becsapódási helyét egy falusi ember mutatta meg a kutatóknak. Ungváron pedig miniszobor található a meteorit és megtalálójának tiszteletére egy cukrászda előtt, ahol Meteorit nevű desszertet is lehet vásárolni.
Gyöngyössy Tibor
Nyitókép: A knyahinyai (Csillagfalva) meteorit hullása 1866-ban, amint Kolbay János látta Eperjes közelében