Tárcajegyzet: Elképzelem, hogy…

…mi történne, ha egy zsúfolt áruházban vásárolnék, nézelődnék, kint már sötét van, a város fényeiben mindenki siet haza, vagy egy titkos kis találkozóra. Bár hétköznap, ha jól emlékszem a fiatalságomra, nagyon ritkán szervez az ember ilyesféle kalandot, de ki tudja, a mai fiatalok, hogy gondolják ezt, lehet új idők, új szokások. Mindenesetre én a polcok között bóklászom. Könyörgök, valaki mondja meg, hogy miért kell havonta átpakolni a polcok tartalmát! Persze, hogy ne találjak meg mindent a szokott helyén, értek mindent, marketing. Szóval épp az alkoholmentes söröket kutatom, amikor csörög a telefonom. Persze fontos, persze felveszem, bár már a második szónál érzem, hogy felesleges volt felvenni, de most már hallgatni kell. Szerencsére rövid a hívás, a mentes sör is megvan, a tonhalkonzerv is előkerült, hagyma lila, répa sárga, kis csomag sós mogyoró, ennyi. Pénztár, kis sorban állás, nejlonszatyor nem kell, van textiltáska, fizetés kártyával, elpakolás, távozás.

Már a parkoló autónál állunk, amikor az egész épületblokkban teljes áramszünet lett. Ilyenkor mi történik a bent maradtakkal? Szerintem a biztonsági szolgálat rémálma, ami ilyenkor történik.

Ui.: Önök mit gondolnak az alkoholmentes sörről?

erbé

Kárpátalja.ma