Újabb ünnep a háború árnyékában
Negyedik húsvétját éli meg közösségünk a háború árnyékában. A hírek, a zajok, az aggodalom a fronton harcolókért vagy az otthon maradottakért mára mindennapossá váltak.
De mit üzen a húsvét?
A keresztyén hit középpontjában a feltámadás áll. Jézus nemcsak meghalt, hanem feltámadott: érted, értem. Az ünnep valódi üzenete pedig nem a sonka, nem a tojás, nem is csupán a tavasz. Hanem a feltámadás. Hogy nem a halál győz. Hogy Jézus nagy árat fizetett a váltságunkért. Hogy van remény akkor is, amikor minden sötétnek tűnik.
Mit teszünk mi?
Díszítünk, sütünk-főzünk, templomba megyünk, de valami hiányzik. Egyre gyakrabban csak a külsőségek maradnak. Mintha megfeledkeznénk róla, hogy az ünnep nem csupán hagyomány, hanem lehetőség is: megállni, megerősödni, hinni, reményt adni egymásnak, s emlékeztetni magunkat, hogy a legnehezebb időkben is van miért hálát adni.
Most, amikor a világ körülöttünk bizonytalan és gyakran fájdalmas, talán még fontosabb volna visszatérni az ünnepek valódi üzenetéhez.
Sokan ma Kárpátalján is szenvedést, veszteséget, félelmet hordoznak magukban. Mégis, a gyülekezetek csendes ünnepi készülődése, a közösen kimondott imák, mind azt hirdetik, hogy van remény.
A húsvét nem ígér könnyű megoldást, de megmutatja, hogy van út az ürességből a beteljesedésig, a sírtól az életig.
Bízunk abban, hogy eljön az idő, amikor a béke nem csupán vágy, hanem valóság lesz.
Nyitókép: AI
Mondik Márta