Benedek Elek: Téli esték

Óh, szép téli esték, mikor a tűz pattog
A vén kandallóban,
Minden esték között a legszebbek vagytok
Gyermekkorom óta.
Hát még amióta hozzátok vénültem,
Fejem dér üté meg…
Nagy fiúk, nagy lányok, unokák körülöttem.
Hogy szeretlek téged!

Órák hosszat ülök kandalló tövében,
Lobognak a lángok,
S egy-egy tündérmesét, mit hallottam régen,
Elé-elérántok.
S amint én csüngöttem édes apám ajkán,
Mikor gyermek voltam,
Amint a mese volt altató dajkám,
Épp úgy van az mostan.

Óh, szép téli esték, ti most is az vagytok,
Mik egykor valátok,
Öreg kandallóban a tűz most is pattog,
Lobognak a lángok.
Mesemondó esték, ti nem változátok,
Csupán a személyek…
Akkor apám mesélt, emlékét áldjátok!
Mostan én mesélek…

Forrás: eternus.hu