Mondd el ma: Milyen nyárra számíthatunk?
A 2022-es nyarunk másnak ígérkezik, mint az eddigi összes nyár. Volt már nagyon esős vagy hideg nyarunk, volt nagyon száraz és forró, nagyon viharos, és volt covidos. Most épp háborús. Nem tudhatjuk, milyen lesz ez most így. Ami biztos: még ilyen helyzetben nem voltunk. Bizonytalansággal, aggodalommal van tele. Milyen nyárra számítanak itt Kárpátalján a megszólalóink?
Tarpai József, a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládos Egyesület elnöke:
„Megszoktuk a covidos időszakot. Most egy újabb krízis van. Különleges helyzet ez a háború. De hát az élet megy tovább. Amit beterveztünk, gyakorlatilag meg fogjuk valósítani. Nincs olyan tilalom, amely a gyerekprogramokat korlátozná. Tehát a nyár folyamán lesz lovastábor, nyelvtábor, kerékpártúrák, kajakozás, családi táborok. Tulajdonképpen, ami minden évben meg van szervezve, az lesz idén is. Ami egy kicsit más, de amint mondtam, a covid alatt is így volt, hogy nagy rendezvényeket, mint a gyereknap, családi nap, nem tudunk szervezni. De mindig hálát adok a Jóistennek, hogy sikerült megvásárolnunk egy panziót a hegyekben, ahol meg tudjuk valósítani a programjaink egy részét. Ami egy kicsit másképp van, mint a covid időszakban, az az, hogy át tudunk menni a határon, ezért több magyarországi programot szervezünk. Ugye a nagycsaládos apukák átjárhatnak… De ha a családfő külföldön tartózkodik, abban az esetben ezek az utazások lehetőséget jelenthetnek a találkozásra.
A családok aktívak, a programjainkra mindig túljelentkezés van. Arra törekszünk, hogy minden nagycsaládos részt vehessen a programjainkon.
Most nyáron mint az eddigi években, mindennap lehetőség van a Dédai-tónál pihenésre is.”
Sztankovics Szilvia, a P. Frangepán Katalin Gimnázium beregszászi bázisóvodájának igazgatója:
„Az intézmény szempontjából annyit mondhatok, hogy valószínűleg egy nagyon tartalmas nyarunk lesz. Amióta megnyitottunk, folyamatosan jönnek a szülők. Jelenleg hat csoportunk van 140 gyerekkel. Április 19-én megkaptuk az engedélyt a megnyitásra. Akkor még csak három csoport működött. És ahogy híre ment, rengeteg gyerek jött hozzánk a város és a környék óvodáiból. Májusra már öt csoportunk lett. Jelenleg még egy csoporttal bővültünk. Meg is telt az óvoda. Nagyon örülünk, de mivel többünk számára ez az első nyarunk ebben a pozícióban, ezért izgulunk. Természetesen mindent megteszünk azért, hogy a nyár tartalmasan teljen. A program szerint június elsejétől a gyerekek kint vannak az udvaron. A kötelező foglalkozásokat, szakköröket megtartjuk. A szülők nagyon örülnek annak, hogy lett óvoda. Értesítettük őket már az elején, hogy a hadiállapothoz bizonyos óvintézkedések is tartoznak. Az egyik legfontosabb az, hogy légiriadó esetén óvóhelyre kell vezetni a gyerekeket. Jelenleg már három óvóhelyünk van. Legelőször, amikor megtörtént, mi jobban féltünk, mint a gyerekek. Féltünk nagyon, hogy megijednek. Végül olyan pozitívan álltak hozzá a gyerekek! Azért, mert nem azt hangsúlyoztuk, hogy óvóhelyre megyünk, hanem földalatti játszószobának neveztük. Ott énekelgettünk, játszottunk, mondókáztunk, elütöttük az időt. A nyáron nem kell bepótolni a tavaszi lemaradást, mert a nyár arról szól, hogy élvezzük a meleg időt, kint vagyunk, élvezzük a régi és új barátok társaságát. Emellett igyekszünk tematikus heteket szervezni, például jövő héten a gyereknapon lesz a hangsúly. A magyar gyerekek mellett van négy áttelepült ukrán gyermek. A szülőket értesítettük, hogy magyar nyelvű óvodáról van szó, ami megfelelt számukra.
Bihun István, a Magnat komplexum tulajdonosa:
„Optimista vagyok, mindig az is voltam. Szerintem lesznek turisták, már jelentkeznek is. Ukrajnából jönnek, külföldről most nem. Igaz, Kelet-Ukrajnában folynak a harcok, de az ország nagyobb részén folytatódik az élet. A tengerre most nem tudnak elmenni, külföldre sem sokan. Maradnak a Kárpátok és Beregszász, a termálvíz. Szerintem idén nem lesz az a nagy tömeg, de a vendégek olyan nyolcvan százaléka meglesz. Többnyire visszatérő vendégekről van szó, akik évről évre eljönnek pihenni, gyógyulni. Eddig szinte teljes egészében menekültek foglalták el a szobákat, viszont most már elkezdtek visszaköltözni, így vannak szabad szobáink. Inkább a kelet-ukrajnaiak, mariupoliak maradnak, vagy akik itt dolgoznak, mert a cégük is itt telepedett le. A férj, feleség reggel elmennek dolgozni, a gyerek itt jó helyen van. Jól érzik magukat: medencében fürdenek, napoznak, saslikot sütnek, a gyerekek játszótereznek. De a turistákhoz képest csendesek.”
Pataky-Tóth Alexandra, az Alexandria Vendégház tulajdonosa:
„Kétségeink voltak afelől, hogy nyissunk, vagy ne nyissunk, mert ugye a háború miatt nagyon sokan elhagyták Ukrajnát, Kárpátalját. Az itthon maradtak többnyire nők, gyerekek, idősek. Egy ilyen hely fenntartásához egy csapatra van szükség. És ahhoz, hogy a csapat fizetését biztosítani tudjuk, egy stabil forgalomra van szükség. Ez egyébként is egy olyan szakma, egy olyan terület, amely ki van szolgáltatva az időjárásnak. Elég, ha jön egy zápor és mindenki hazamegy. Lehetetlen előre kiszámolni a három hónapot. Sokat gondolkodtunk, végül megpróbálkoztunk a nyitással. Az itt maradottaktól több olyan visszajelzést is hallottunk, hogy jó lenne, ha nyitnánk, mert nem nagyon van hova menni. Rengeteg törzsvendégünk van, akik első évtől kezdve folyamatosan járnak. Hiányolták a helyet. Mi nem emeltük az árakat, a belépő áraink maradtak a régiek, a szobaárakat viszont csökkentettük. Tavaly 850, most 500 hrivnyáért bérelhető, reggeli nélkül, de csak 500. Vendégeink között vannak helyiek és áttelepültek is. Eddig a fürdőbe inkább a helyiek jöttek, a szobákat pedig a távolabbról érkezők bérelték. Most inkább azok laknak nálunk, akik ideiglenesen költöztek ide Kelet – Ukrajnából a háború miatt, ezért a fürdőzők között is sok a kijevi, mikolájevi, odesszai… stb.
Most sokkal rövidebb menüvel dolgozunk, mert nagyon nehéz volt munkaerőt találni. Amíg nincs csapat, addig inkább egyszerűbb ételeket készítünk. Áttértünk teljesen a gyorsételekre. Idővel meglátjuk, lesz-e egyáltalán igény arra, hogy bővítsünk a menün. Reméljük, lassan kialakul a helyzet.”
Bunda Fehér Rita