Mondd el ma: Színekkel, színesen, színekben, színek által

Már néhány hónapja tart a szürke időszak, egymást követik a borongós napok, a természet még alszik, s ezáltal a színek is valamilyen értelemben téli álmukat alusszák. És nagyon hiányoznak! Milyen szerepet töltenek be az életünkben? Miért hiányoznak annyira és miért fontosak nekünk? Nézzük, olvassuk, hallgassuk!

Friedrich Antal, étterem-tulajdonos és séf: Bárki, aki betér egy étterembe, először a szemével tájékozódik. Az étel szépsége mellett a színvilágát is megtekinti.  Én is igyekszem olyan ételeket készíteni, ami nem egyhangúan sárga vagy zöld, hanem különböző színű. Nagyon fontos szerepe van a színeknek. Egyik versenyünkön kimondottan az volt a feladat, hogy az ételt piros, fehér és zöld színből állítsuk össze. Nagyon tetszett mindenkinek ez a feladat. És nem az volt, hogy egy zászlót terítettek az asztalra vagy a tányérra, hanem jó fantáziával nagyon érdekes dolgok születtek. De minden versenyen fontos, hogy szép színeket válasszunk. El kell mondanom, hogy van pár olyan szín, ami annyira nem jó a tányéron, például ilyen a kék, mert valamiért egy negatív érzést ad.

 Varga Károly, mesterszakács: Valóban óriási szerepe van a színeknek. A Jóisten nagyon sok olyan alapanyaggal áldott meg minket, amelynek gyönyörű színei vannak. Ott van a cékla, természetes módon lehet vele festeni pinkre, vörösre, rózsaszínre. Vagy ott vannak a fűszerek: a sáfrány, a szeklice, a kurkuma, a bazsalikom, a tárkony, a kapor, a petrezselyemzöld, melyekből gyönyörű szép olajokat, pesto-kat lehet készíteni. És ott vannak a piros színek is: a bogyós erdei gyümölcsök. Azt sem kell nagyon bizonyítani, hogy egy túrógombóc mennyire csodálatos és látványos egy piros málnatükrön.

Bunda Szabolcs, operatőr: El kell, hogy mondjam, hogy a színek az operatőr szakmában nagyon fontosak. Hacsak a kamera alapbeállításait nézzük, már akkor is egy nagyon fontos művelettel találkozunk. Ez a beállítás nem más, mint a fehéregyensúly, amikor a kamerának meg kell mondani, hogy a fehér szín, az milyen. Az emberi szem tökéletesen látja a fehér színt, beazonosítja és bármilyen fényviszonyok között, majd úgy közvetíti az agynak, hogy valóban az eredeti fehér színt észlelje. Egy kamera viszont nem annyira okos, ezért meg kell mutatni neki, hogy melyik a fehér szín. Ez azért van, mert különböző fényforrások által látjuk a tárgyakat, és a tárgyak színe is attól függ, hogy milyen fényforrással vannak megvilágítva. A fehér három színből áll: kékből, zöldből és pirosból. Amelyikből több van, afelé dominál a fehér, tehát lehet narancssárgásabb vagy elmehet a kék tartomány felé. A kamerának van egy olyan beállítása, ahol kelvinben megadhatjuk neki, hogy milyen színhőmérsékletű legyen a fehér szín, amelyet észlel. Ugyanakkor van a kamerának automatikus fehéregyensúly beállítási lehetősége. Az esetek nyolcvan százalékában a kamera el is találja a megfelelő árnyalatokat, de vannak esetek, amikor nem sikerül. Ez akkor fordul elő, amikor a képen nincs fehér szín. Ebben az esetben manuálisan kell beállítani a kép színhőmérsékletét.

Mindig a különleges színeket keresem, ami eltér a hétköznapitól.  Nem is tudok megnevezni konkrét kedvenc színvilágot, ez a témától, a kompozíciótól, mélység-élességtől függ.

Az utómunkához tartozik még a fényelés, ami azt a folyamatot jelenti, amikor a szakember a felvett anyagot a vágóasztalon egy bizonyos programmal módosítja.  Hihetetlen dolgokat lehet kihozni a fényelés által, ezzel szinte minden filmben találkozhatunk.

Gogola Zoltán, festőművész: Ha valaki benne van a festésben, nem is veszi észre tudatosan a színek váltakozását. Lényegében elkezdi az ember harmonizálni, kontrasztba tenni a színeket és a színárnyalatokat. Van három főszínünk: a kék, a sárga és a piros. Ezeket keverve kapjuk meg a szivárvány színeit, majd tovább keverve újabb árnyalatokat kapunk. Ha ezeket elhelyezzük egy színkörbe, és ekkor megfigyelhetjük, hogy az egymás mellett lévő 5-6 szín harmonizál egymással. Ebben a színkörben egymással szemben helyezkednek el a komplementer színek, melyek egymással kontrasztban vannak. Ez egy nagyon rövid elméleti tudás ahhoz, hogy elkezdj színeket használni.

 Viszont lehet vibrálóvá tenni egy képet. Ha a zöldbe, pirosba beleraksz egy kis kéket, akkor elkezd ugrálni, ezáltal tudod a munkát egy kicsit megmozgatni. A szemlélő fel se fogja, hogy miről van szó, csak azt látja, hogy a kép mintha mozogna. Ezt lehet tudatosan használni és lehet ösztönösen. Én inkább ösztönszerűen kezdtem el, majd aztán jöttek a tanulmányok.

Festményeimben a színek egyre inkább eltérnek a valós árnyalatoktól, mivel szeretem felfokozni azokat. Régebben kaptam is egy olyan megjegyzést, hogy mikor fogok már végre nem ennyire színesen festeni. Feketét egyáltalán nem használok, de vannak elég sötét színek, amelyek megjelennek a vásznon. Talán azért, mert a fekete koszossá teszi a színeket.

A kedvenc színem talán a kék, de ez attól is függ, hogy milyen hangulatot szeretnék átadni. Kék környezetben nagyon szeretem a narancssárgát vagy a pirosat. Volt egy időszakom, amikor egy olyan sorozatot készítettem, ahol szinte csak kék árnyalatokat használtam. Elvileg ezeknek a képeknek hidegeknek kellett volna lenniük, de inkább holdfényhatásúak, ezüstösek lettek. A zöld, az elvileg nyugtat, viszont van egy olyan árnyalata, amely elveszi az étvágyat, például, ha konyhában használják. De ez már inkább pszichológia.

A festményeim színvilágában nem érzékelhető, hogy rossz vagy jó hangulatban festettem, inkább a formákban vagy a festék felvitelének a módjában érzékelhető esetleg. Habár festés közben nekem általában jó kedvem van, inkább a fáradtság mutatkozik meg gyakrabban, nem a rosszkedv.

Gogola Zoltán

Bunda Fehér Rita

Kárpátalja.ma