Régi tárgyak: a kád

A szüret kezdetén lassacskán előkerülnek a háztáji gazdaságokban azok a jellegzetes edények, melyeket többnyire csak a szőlőszedéskor használnak. Ezeket kimossák, megtisztítják, esetleg megjavítják, hogy szedéskor használatra kész állapotban legyenek.

Ilyen edény a kád is, melybe a szőlőt ürítik közvetlenül a szedés után, egyfajta gyűjtőedényként szolgál. Ennek megfelelően a kád mérete is általában 50 liternél nagyobb. Maga az edény felül nyitott, hengeres formájú, egyenes dongájú, abroncsos, néha csaplyukkal ellátott. Az oldala lehet egyenes és ferde is.

Általánosan ismert a szedőkád, melybe a szőlőfürtöket gyűjtik össze szedéskor. Ezeket a nagy edényeket a domboldalakra, szőlőhegyekre vitték ki, hogy ott gyűjtsék össze a szőlőt benne. A leszedett termés elszállítására viszont úgynevezett szállítókádakat használtak. Ismert még a taposókád is, melyben a leszedett fürtöket taposták. Ezeket az edényeket csappal látták el, hogy a kitaposott szőlőlét könnyen kieresszék belőle.

A szőlőtaposás a must kinyerésének egyik ősi formája. A taposást közvetlenül lábbal (mezítláb, csizmában, harisnyában) végezték. A századfordulóig a taposás országszerte jellegzetes férfimunka volt, aztán a nők, a lányok vették át ezt a szerepet. A fiatal lányok, akik már házasodhattak, taposták a szőlőt, ez pedig lehetővé tette számukra, hogy megmutassák férjjelöltjeiknek, hogy szorgalmasak, dolgosak és szépek.

A hordókat és a kádakat mesteremberek készítették, általában a kádárok. A kádármesterség leginkább a szőlőtermő vidékeken terjedt el, ez az egyik legősibb mesterségek egyike. Ők azok, akik hordókat, kádakat, dézsákat, különböző rendeltetésű faedényeket (vödör, puttony, köpülő, kármentő stb.) készítettek.

A kádak tehát az év nagy részében pihennek és ott lapulnak a színben, vagy valamely tároló helyiségben. Szüretkor azonban megtelnek finom illatú nedűvel. Így október elején a szőlőfajták legtöbbje már szüretelhető. Készítsük hát elő a kádakat, és teljen a szüret jó hangulatban, énekkekkel, vidámsággal!

Gál Adél

Kárpátalja.ma