Civil szervezetek Kárpátalján: Cserkészliliom Alapítvány

A sikeres megmozdulások és csoportok mögött nagyon gyakran egy jogi személy áll, mely a szükséges háttérről gondoskodik.

Ilyen a Cserkészliliom a Keresztyén Ifjúságért Jótékonysági Alapítvány, mely a Beregszászi 4. sz. Bendász István Cserkészcsapat működéséhez biztosít megfelelő körülményeket, valamint segíti a szervezetet az egyes rendezvények, események megszervezésében. Az alapítvány munkájáról Bárdos István elnök adott tájékoztatást.
„A Cserkészliliom a Keresztény Ifjúságért Jótékonysági Alapítványt Beregszászban az első szervezetek között jegyezték be 1998. február 19-én. Céljai között szerepel az ifjúság társadalmi aktivitásának támogatása, az egészséges életmód, a sport és a turizmus támogatása, a nemzeti és néphagyomány őrzésének támogatása, a cserkészmozgalom népszerűsítése” – tudjuk meg Bárdos István elnöktől. Az 1991-ben megalakult a Beregszászi 4. sz. Bendász István Cserkészcsapat nem volt jogi személy, így nem élhetett pályázati lehetőségekkel. A központi szervezet, vagyis a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség nem támogatta, hogy a csapatok önálló jogi személlyé váljanak, így más lehetőséget kellett keresni, hogy pályázati forráshoz juthasson a beregszászi csapat. Ekkor alakult meg a Cserkészliliom Alapítvány.
Alapítói az akkori cserkészek és cserkészszülők voltak: Barna György, Barna Szvetlana, Bárdos Nóra, Győrffy Ágnes és Bárdos István.
Az alapítvány elnöki tisztségét a kezdetektől napjainkig Bárdos István tölti be. Ügyvezető elnöke Barna György. Emellett három elnökségi tag is részt vesz a szervezet munkájában, tevékenységüket mindannyian önkéntes alapon végzik.
Az alapítvány a tulajdonosa a Sinkovits Imre Cserkészotthon és Közösségi Háznak, mely a cserkészek foglalkozásainak a helyszínét biztosítja. “Amikor az alapítvány kapcsolatba került a kecskeméti cserkészekkel, az ottani csapatparancsnokkal beszélgettünk a csapatunk hiányosságairól, többek között arról, hogy szükségünk lenne egy cserkészotthonra. Az addigi őrsi foglalkozásokat iskolákban vagy egyházi épületben szervezték, ami rendkívül körülményes és szétszórt volt. A kecskemétieknek és a magyar kormánynak köszönhetően 2001 nyarán vehettük birtokba a cserkészházat, melyet a mozgalom pártfogójáról, Sinkovits Imre színművészről neveztünk el”– idézte fel a cserkészotthon történetét Bárdos István. „A színművésszel személyesen is találkoztam, amikor a beregszászi színház javára tartott jótékonysági előadást Beregszászon.”
A cserkészcsapat jelen pillanatban 107 főt számlál, mely nagyban köszönhető az alapítványnak és a cserkészotthonnak.
A fentiek alapján már körvonalazódott, hogy a Cserkészliliom Alapítványnak nincsenek külön programjai, hiszen fő célja a beregszászi cserkészcsapat támogatása. Így az alapítvány projektjei és a beregszászi cserkészcsapat munkája, rendezvényei szorosan összefonódnak. Hogy csak néhány dolgot említsünk: nyári és téli táborozások, cserkésznapok, szüreti- és farsangi bálok, képzések, táncházak, és más, kisebb-nagyobb rendezvények cserkészeknek, újoncoknak, családosoknak (CSÚCS-programok). Mindezeket a cserkészcsapattal együtt szervezik, ám a jogi és anyagi hátteret az alapítvány biztosítja.
Természetesen az évek során voltak önálló törekvések is, melyek sajnos az anyagi támogatás hiánya miatt nem valósultak meg. A pályázatoknál általában rangsorolni kellett a rendezvényeket, és mindig a cserkészprogramok élveztek prioritást.
A Cserkészliliom a külföldi partnerek felé is nyitott. Több együttműködési is elindult, főként magyarországi szervezetekkel került kapcsolatba a szervezet. Ezek között voltak megvalósult és kevésbé sikeres rendezvények.
Az alapítvány elnöke hosszú évekig egyben a cserkészcsapat vezetője is volt. A csapatparancsnoki tisztséget nemrég adta át Jakab Annamáriának. Annak ellenére azonban, hogy már nem Bárdos István áll a beregszászi csapat élén, az alapítvány vezetőjeként továbbra is a beregszászi cserkészcsapatot segíti. Mostanában a cserkészkedés környezetének javítására fektetnek hangsúlyt. „A nyílászárók, a kapu, a terasztető cseréje, és csempézés után jövőbeli tervek között szerepel a cserkészotthon tatarozása, rendbehozatala, kisebb-nagyobb javítások. Elbírálás alatt áll egy friss projekt: egy aktív „játszótér”, edzésterep felszerelése az cserkészotthon udvarán kamaszok, fiatal cserkészek számára. Nincsenek sátraink…” – tájékoztat az elnök.
Az alapítványról beszélgetve szót ejtettünk magáról a cserkészetről is, mint életformáról. A cserkész életfelfogás tudat alatt is beivódik a családba, példát mutat a gyermekeknek. A cserkész ugyanolyan életet él, ugyanolyan problémákkal küzd, mint bárki más, csupán jobban érzi azok súlyát. A cserkészeszmény nem más, mint hogy idősebbek vezetnek fiatalabbakat, jó példát mutatva nekik. Mindez fegyelemmel és felelősséggel jár.
„A továbbiakban minél több fiatallal szeretnénk megismertetni a felelősségteljes és önkéntes munka örömét. És itt nem feltétlenül a cserkészekre kell gondolnunk, hanem egyszerű fiatalokra, akár roma származású gyermekekre is. Ez utóbbi merész gondolat, mely nehéz kihívásnak tűnik, s eddig még senki fejében nem fogalmazódott meg. Az önkéntesség terén gondolhatunk kórházi beteglátogatásra vagy idős emberek megsegítésére, környezetünk tisztán tartására. Mindezekre igény van. Természetesen mindezt az alapítványon belül szeretnénk elvégezni, oly módon, hogy képzéseket, alkalmakat szerveznénk önkéntesek és segítők számára” – mondta az elnök.
Gál Adél
Kárpátalja.ma