Kárpátalja anno: a barkaszói olvasókör

Az első olvasókörök a XVIII. század közepén jöttek létre Európában. A francia, német, angol polgárság körében egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy önművelő közösségeket hozzanak létre a kulturális felemelkedés, továbbá a szabadidő hasznos eltöltése céljából.

Magyarországon a XVIII. század végén alakultak meg az első olvasókörök, de csak később, a XIX. század első felében, Széchenyi István kezdeményezésére váltak népszerűvé.

S hogyan működtek ezek a társaságok? Politikai, szépirodalmi és tudományos témájú könyveket és folyóiratokat, valamint hetilapokat gyűjtöttek össze, melyekhez a tagok szabadon hozzáférhettek. Az újságokat helyben olvashatták, míg a könyveket kikölcsönözhették.

Az olvasókörökben a szórakozás is helyet kapott: a férfiak kártyáztak vagy tekéztek, a nők kézimunkáztak. Kiállításokat, színi előadásokat, jótékonysági bálokat is szerveztek.

A kultuszminisztérium is támogatta az olvasókörök tevékenységét, időnként könyvesládát vagy könyvespolcot ajándékozott egy-egy társaságnak.

Kárpátalján csak később, a XX. század első felében terjedtek el az olvasókörök, noha Ungváron már 1878-ban, Szolyván pedig 1897-től már működött ilyen jellegű társaság.

Az olvasókörök létrehozását népszerűsítette Egán Ede kormánybiztos, az ún. hegyvidéki akció vezetője. Társaival így fogalmazták meg 1901-ben az olvasókörök szükségességét: „…A másik, és igen hathatós eszköz a pálinkaivás korlátozására, ha már fogyaszt, áruraktárak építése alkalmával általunk tervbe vett olvasókörök. Ismert dolog, hogy a mi népünk szabad idejét a korcsmákban szereti tölteni. Ha mi, tisztelt uraim, oda fogunk hatni, hogy ők legalább egy részét szabadidejüknek nem a korcsmában, hanem az olvasó körben töltik, ha mi őket magunk körébe vonjuk, velük érintkezésbe jutni fogunk, őket jó tanácsokkal ellátjuk, hasznos felolvasásokkal szórakoztatni fogjuk, szóval a rossz társaságból elvonjuk, az nagyban fogja korlátozni a mértéktelen részegeskedést. Az olvasókörök még csak elvben vannak meg. Létesítsük, uraim, ez olvasóköröket mihamarább, mert meg vagyunk győződve, hogy evvel is rendkívül sokat fogunk használni a mértékletesség előmozdításának. A létesítés ott, ahol erre alkalmas helyiség van, nem fog nehézségekbe ütközni, annál is inkább, mivel a magas kormány az olvasó körök részére kegyes a szükséges lapokat és könyveket ingyen adományozni.” (Bereg hetilap, 1901, február 17.)

Az állami szervek mellett az egyház is szorgalmazta az önművelő társaságok megalapítását. A Görög Katholikus Szemle 1902. július 12-i számában dr. Hadzsega Bazil görögkatolikus pap így érvelt az ügy mellett: „Az olvasókörök nem vallásos, de tisztán világi czélnak szolgálnak a templomon kívül. Közvetetlen feladatuk nem is az, hogy visszatartsanak a bűntől, a rossztól. Erre legfeljebb közvetve irányulnak. Közvetetlenül foglalkozást, hasznos és egyúttal kellemes foglalkozást, szórakozást, megengedett mulatságot és ekként fensőbb természetű tisztesidőtöltést nyújtanak. Az olvasmány, a társalgás és talán a megengedett játék – legyen bár kártya, billiárd, sakkozás vagy bármi egyéb – ezek az eszközök. Az a könyv, az az újság határozottan kellemes változatosság annál a gazdaembernél, ki egész héten át alig valami csekély kivétellel a földet járja és azt munkálja. Hétköznap az életküzdelem, a mindennapi kenyérkeresés arczának verítékében leköti és igénybe veszi minden idejét. Sem ideje, sem ideje, sem kedve nincs hétköznap betüvel foglalkozni, olvasni valamit. Bezzeg másként van ez ünnepnap vagy vasárnap. Akkor neki magának is jól esik, ha szakithat hétköznapi munkájával, ha betüt vehet kezébe, ha kényelmesen letelepedve valami helyiségbe, tisztességges társaságban ujságot olvashat…”

Barkaszón hallgattak is az intő szóra, 1904-ben hozzákezdtek az olvasókör megszervezéséhez. A Bereg hetilap 1904. december 25-i számában az alábbi cikk jelent meg a kezdeményezésről: „A barkaszói intelligens közönség az újonnan szervezendő »olvasókör« javára f. évi december hó 31-én az állami iskola helyiségeiben zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti díj: Családjegy 5 kor, személyjegy 2 kor. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetések a jótékony cél érdekében köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak.”

Hogy végül mikor jött létre a barkaszói olvasókör, az egyelőre nem tisztázott, ami azonban biztos, hogy 1928-ban még működött. Erről árulkodik a fenti felvétel, melyen a barkaszói társaság tagjai szerepelnek.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma