Kárpátalja anno: Hameiri Avigdor költő

Hameiri Avigdor költő és újságíró Bereg megyében, Ódávidházán született 1886-ban.

Jesivában és az Országos Rabbiképző Intézetben végezte tanulmányait, 1910-ben Hajehudi címen Budapesten héber folyóiratot indított, amely azonban rövid idő múltán megszűnt. Tevékeny irodalmi munkásságot fejtett ki a magyar fővárosban és eredeti héber írásai, főleg költemények, különböző héber folyóiratokban jelentek meg. Szorgalmas fordítója lett a magyar irodalomnak, és Ady verseit is ő ismertette a héber olvasóközönséggel. Magyar nyelven is írt tárcákat és tanulmányokat, és ugyancsak tanulmányt írt a Múlt és Jövőbe – amelynek dolgozótársa volt – a Biblia hatásáról a magyar irodalomban A biblia élete címen. Ez időben Kova-Feuerstein Albert név alatt tette munkáit általánosan ismertté. A világháború alatt az osztrák-magyar hadseregben teljesített katonai szolgálatot, majd orosz fogságba került. A forradalmak után kivándorolt Palesztinába, ahol az egyik héber napilap irodalmi szerkesztője és igen rövid idő alatt az új héber irodalom egyik legismertebb munkása lett. Verseinek modern és egyéni lírája új hangot vitt a héber költészetbe. Sokan az új héber irodalom vezéregyéniségét látják benne és ez ösztönözte arra, hogy maga is harcos hangú lapot adjon ki. A lapot azonban az akkori rossz gazdasági viszonyok következtében be kellett szüntetnie. Palesztinái szereplése alatt vette fel a H. írói nevet és ugyancsak Jeruzsálemben fordította héberre Madách Ember tragédiáját, amelyért Fischer Gyula pesti főrabbi véleményezése alapján a Magyar Tudományos Akadémia elismerését kapta meg. Megalapítója az első héber kabarénak, a Kumkumnak. Összegyűjtött műveinek kiadására mostanában készül az egyik héber kiadóvállalat.
Forrás: oszk.hu