Kárpátalja anno: versek a mezőkaszonyi fürdőről
Andrássy György fürdőbérlő a Kárpáti Magyar Gazda 1938. június-19-i számában két verses reklámmal népszerűsítette a mezőkaszonyi termálfürdőt.
Hívogató
Nem tudok én verset írni,
Mert nem tudok jól rímelni,
De tudok én sört tartani
Üvegekben, nem csapolni,
Jégbehűtve felszolgálni.
Nincsen kérem semmi hanzli,
Borom is van nem cukrozott,
Amilyent az Isten adott.
Nem okoz ez nekem gondot,
Nem szeretem én a pancsot,
Pálinkám van jó fokozott,
Javítja a magyar gyomrot.
Minden magyar egyetértve
Jöjjön el a gyógyfürdőbe.
Mezőkaszony nincsen messze.
Nem is kerül sok pénzébe.
Nem számolunk százasokba.
Csak egy néhány koronába.
Kaszonyi nóta
A kaszonyi szöllőhegyek aljába
Áll a fürdő ragyogó tisztaságba,
Ott mulat a magyar ember bujába
Rigómadár fütyöl nótát hozzája.
Rigómadár fütyöld el a nótámat
Mig én kifürdöm a nagy reumámat,
Fürdés után összeütöm bokámat
És azután ölelem a babámat.
Andrássy György 1935-től bérelte a fürdőt, ám annak története régebbre vezethető vissza.
1888-ban a Bereg hetilap felháborodásának adott hangot, amiért számos fürdőt kihagytak a Magyarország fürdőhelyei című kiadványból: „Pedig megyénk fürdői közül Hársfalva, Szinyák, Polena, Iványi, Kaszony stb. oly figyelemre méltó helyek, melyek mindenesetre megérdemelnék, hogy hazánk fürdői közt felemlíttessenek, habár nincsenek is ez ideig oly comforttal berendezve, mint a nagy világhírű fürdőhelyek. Sajnos, hogy sem mi, a vármegye közönsége, nem vagyunk oly jó indulattal e fürdők iránt, hogy szeretnék s pártfogolnak azokat, mint édes mienket, mellyel a természet áldott meg bennünket, sem a fürdők tulajdonosai nem oly élelmesek, hogy a hasznos gyógyerejű helyeknek a mai világban már nélkülözhetetlen reklám-csinálással méltó hírnevet tudnának teremteni s azokat a nagy világgal kellőleg megismertetni; ez az oka aztán annak, hogy róluk a nagy világnak, sőt a hivatalos felsőségeknek is – alig van tudomása.”
1901-ben az első félévben 3068 fürdővendég fordult meg Mezőkaszonyban a Bereg hetilap közlése szerint. „A köszvényben szenvedőknél nagyon sokat használ s a ki ott megfordul, másnak is ajánlja.”
Ám ugyanezen lap egy másik írása nem túl hízelgően mutatja be a termálfürdőt:
„Mint beregszászi ember, ki érdeklődni szeretek fatornyos hazám környéke iránt is, felkerestem a minapában a mezőkaszonyi fürdőt. Kicsődítettem egy egész nobilis társaságot, hadd tapasztaljunk. Megjegyzem, hogy Mező-Kaszony fürdő Bereg vármegyének még két más fürdőjével egyetemben benne van azon nagy katalógusban, melyben Európa fürdői említtetnek.
Poros, karban nem tartott kocsi itt vezet oda. Tövében a hegynek egy facsoport közepéről kandikál ki néhány házfödél. Egyik a vendéglő, a másik vendégszobák épülete, a harmadik a fürdő. No hiszen az, hogy a tulajdonosa szegény, még nem szégyen, de hogy fürdőjétől a közönséget elriasztja … az se szégyen, hanem tökéletlenség. Azért a a gyarló fürdőért személyenkint koronát venni, az ételekért, italokért, melyeket nem válogatás – ez ki van zárva, – de kényszerűségből kell fogyasztani, hallatlan árakat venni … ez járatja le Mező-Kaszony fürdőt, s a többi hasonlókat s ez csinálja a reklámot az idegennek.
Oly árak, melyek a könnyelműen tapasztalatra vágyókat is elriasztják. Aki azonban még ezután is akar tapasztalatot gyűjteni, ajánljuk, menjen Mező-Kaszonyba, a fürdőbe, s azután még hazafiságból sem perelünk vele, ha idegenbe jár.”
A fenti felvétel a Vasárnapi Ujság 1924. június 22-i számában jelet meg. A képen a beregszászi polgári iskola cserkészcsapata látható a mezőkaszonyi fürdőben tett látogatásán.
Marosi Anita
Kárpátalja.ma
