Magyar feltalálók: Őry Huba és a HELIOS Napszonda

A tudomány lényege, hogy mindig olyasmi után kutassunk, amit még nem ismerünk. Az ember pedig természeténél fogva kíváncsi, így a néha lehetetlennek tűnő dolgokat is meg akarja ismerni. Számos dolog, köztük a világegyetem az, amit még nem lát át teljesen az emberi szem és elme. Megismerésére számos kísérlet és projekt született.

Vegyük például a legutóbbi hírt, mely szerint a NASA a napokban lőtte fel a Parker névre keresztelt űrszondát a „Touch the Sun” (Megérinteni a napot/Érintsd meg a napot) program keretében, mely arra hivatott, hogy minél több információt szolgáltasson a Napról. Persze nem ez az első kísérlet a Nap megismerésére.

Az első európai űrszonda kifejlesztésében nagy szerepet játszott Őry Huba magyar származású gépészmérnök, repülő- és űrmérnök, akinek nem mellesleg kárpátaljai kötődése is van. A neves szakember 1927. július 16-án született Aradon. 1941-ben a család áttelepült Munkácsra. Az akkor Magyarországhoz tartozó városban alakult ki Őry Hubában a repülőgépek szeretete, itt irányult figyelme a matematika és a repülés felé. Nem sokkal később a háború viszontagságai azonban Budapestre sodorták. 1949-ben gépészmérnökként végzett a Műegyetemen. Az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot, ettől kezdve pályája szorosan összefonódott az európai űrkutatás történetével.

A repülőgépiparban olyan gyűrűs szárnyú szerkezet fejlesztésén dolgozott, mely merőlegesen is képes felszállni. Kortársai – felismervén tehetségét – Németországba invitálták, ahol – megszerezve a doktori címet – az aacheni egyetem tanszékvezető professzorának nevezték ki. Számos űrprogramban vett részt, mesterséges holdak és hordozórakéták kifejlesztésében játszott fontos szerepet – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Vitathatatlan érdemei vannak az ARIANE hordozórakéta, a HELIOS Napkutató szonda, a SPACELAB űrlaboratórium megalkotásában.

Az ARIANE hordozórakéta olyan eszköz, mely segítségével a mesterséges holdakat pályára tudják állítani. Öt elkészült típusból az utolsó a legerősebb. Ma az ARIANE 5 típusú rakéta módosított változatát használják.

A HELIOS Napkutató szondát a HELIOS-program keretében indították. Őry Huba kollégáival karöltve fejlesztette ki a szondát, melynek két típusa volt, s ezek jelentették az első európai, kizárólag a Nap kutatására szolgáló űreszközt. Tervezésekor nagy problémát jelentett a műszerek optimális elhelyezése, mégpedig a pályák Nap-közeli és Nap-távoli pontjai közt fennálló hőmérsékleti különbségek miatt. Ezt figyelembe véve lett a szonda jellegzetes cérnaorsó alakú, az általa mért adattömeg pedig felbecsülhetetlen mértékű.

Őry oroszlánrészt vállalt a szintén sikeres SPACELAB űrlaboratórium tervezésében és sikeres kifejlesztésében. Az űrlaboratórium feladata, hogy a súlytalanság állapotában egészségügyi, technológiai és technikai vizsgálatokat végezzen, valamint a világűr, a bolygók és csillagok sajátosságait kutatja.

Munkája során a fent kiemelt nagy jelentőségű projektek mellett foglalkozott a héjszerkezetek vizsgálatával is.

Tudóstársai az űrhajószerkezetek csúcsszakértőjeként emlegették. Kutató-fejlesztő mérnökként ugyancsak részt vett a nyugat-európai repülőgépgyártás legnagyobb szabású vállalkozásában, az Airbus-programban. Ennek során hatalmas utasszállító repülőgépeket gyártottak. Első típusa az Airbus A300, mely 300 üléses volt. Később megjelent az A380-as is. A program már a kezdetektől gazdaságossági, távrepülési és eladási rekordokat állított fel.

Az űr- és a repülőgépipar mellett intézménye szoros együttműködésben állt számos ipari partnerrel, így eredményeik az autóiparban, a vasúti járműgyártásban, a szélerőműveknél, a szélcsatornák technológiájában és az erőművek tervezésénél egyaránt hasznosultak.

Aktív oktatói tevékenységet folytatva, űrhajómérnökök egész generációját képezte kiváló szakemberré, 31 mérnök és 1 fizikus irányítása alatt doktorált. A halál 2015. december 4-én érte Brémában.

Gál Adél
Kárpátalja.ma