Napelemtelepet létesítettek Csernobilban
A létesítmény egyelőre egy megawatt energiát állít elő, ezzel mintegy kétezer háztartást képes ellátni. A hosszú távú cél azonban az, hogy száz megawattosra növeljék a teljesítményét.
A létesítmény egyelőre egy megawatt energiát állít elő, ezzel mintegy kétezer háztartást képes ellátni. A hosszú távú cél azonban az, hogy száz megawattosra növeljék a teljesítményét.
Megemlékezésre került sor a csernobili katasztrófa 32. évfordulójának alkalmából Beregszászban, a Hősök terén április 26-án – tudatta Babják Zoltán, a város polgármestere közösségi oldalán.
A csernobili katasztrófa 32-ik évfordulója alkalmából a Szevodnya című ukrán napilap csütörtökön 32 különleges, kevésbé közismert érdekességet tett közzé internetes oldalán a világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi balesetéről.
Közeleg a csernobili atomkatasztrófa 32-ik évfordulója, és mintha az volna a tanulsága e több mint három évtizednek, hogy a rádióaktív sugárzás talán nem is annyira veszélyes, mint korábban feltételezték.
A Cannabis sativa gyökerei akár 2-3 méterre is lenyúlnak a talajba, és elképesztő hatékonysággal szívják fel a radioaktív szennyeződéseket és nehézfémeket.
Harmincegy esztendeje, 1986. április 26-án következett be Csernobilban a világ (hivatalosan) legsúlyosabbnak tartott atomerőmű-szerencsétlensége. Aznap hajnali 1 óra 23 perckor a Kijevtől 130 kilométerre lévő, csernobili erőműben két robbanás rázta meg és vetette szét a négyes blokk reaktorát. A detonáció felszakította a létesítmény tetejét és falait. Tíz napig égett a tűz a reaktorban.
Ráhelyezték az új védőburkot az 1986-ban balesetet szenvedett csernobili atomerőmű sérült reaktorára – jelentették kedden ukrán hírforrások az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) sajtószolgálatra hivatkozva.
A Csernobil szó ritkán kelt az emberek szívében jó érzést. A világ egyik legnagyobb atomkatasztrófája rengeteg áldozatot követelt, nem csak közvetlenül a reaktor robbanásakor, hanem az azt követő évtizedekben is.
Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított „elidegenítési övezetben” a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint.
Ismét tűz ütött ki a csernobili tiltott övezetben; a száraz fű kapott lángra a napok óta tartó, 30 Celsius-fok fölötti nyári kánikulában – jelentette vasárnap az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.
End of content
End of content