Tűz ütött ki a Csernobil melletti radioaktív erdőben
124 tűzoltó küzd a csernobili atomerőmű melletti zárt zónában pusztító tűzzel – közölte az unian.ua hírportál.
124 tűzoltó küzd a csernobili atomerőmű melletti zárt zónában pusztító tűzzel – közölte az unian.ua hírportál.
Piers Paul Read: Uramisten, mit tettünk! Csernobil. Magyar Könyvklub, Budapest, 1997. Fordította: Rindó Klára, Szabados Tamás.
Idén eddig rekordszámú, mintegy 107 ezer turista látogatott el a csernobili atombaleset övezetébe – számolt be róla hétfőn az ukrán sajtó a tiltott zónát kezelő állami ügynökség sajtószolgálatára hivatkozva.
1986. április 26-án hajnalban következett be a világ eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófája a Szovjetunióhoz tartozó észak-ukrajnai Csernobil és Pripjaty városok közelében található Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben.
Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök pénteken a csernobili nukleáris katasztrófa évfordulóján a Facabookon a tragédia általa legfontosabbnak tartott tanulságairól írt.
Az ukrán kormány szerdai ülésén engedélyezte az első szélerőmű megépítését a nukleáris katasztrófa sújtotta csernobili övezetben – hozta nyilvánosságra Osztap Szemerak környezetvédelmi miniszter.
A létesítmény egyelőre egy megawatt energiát állít elő, ezzel mintegy kétezer háztartást képes ellátni. A hosszú távú cél azonban az, hogy száz megawattosra növeljék a teljesítményét.
Megemlékezésre került sor a csernobili katasztrófa 32. évfordulójának alkalmából Beregszászban, a Hősök terén április 26-án – tudatta Babják Zoltán, a város polgármestere közösségi oldalán.
A csernobili katasztrófa 32-ik évfordulója alkalmából a Szevodnya című ukrán napilap csütörtökön 32 különleges, kevésbé közismert érdekességet tett közzé internetes oldalán a világ eddigi legsúlyosabb atomerőművi balesetéről.
Közeleg a csernobili atomkatasztrófa 32-ik évfordulója, és mintha az volna a tanulsága e több mint három évtizednek, hogy a rádióaktív sugárzás talán nem is annyira veszélyes, mint korábban feltételezték.
End of content
End of content