Erdélyi József: Irtás után
Irtás után, ölrakások között,
bokros tőkék körül,
buján fakadnak a virágok.
Irtás után, ölrakások között,
bokros tőkék körül,
buján fakadnak a virágok.
A kutatók szerint a fenyőnek is otthont adó észak-görögországi Píndosz-hegység egyik magasan fekvő erdejében több mint egytucatnyi ezeréves fa él.
Nagy-Britannia legöregebb fája – amely valószínűleg Európa legidősebb fája is egyben – háromezer év után a jelek szerint „nemet vált”. A fán ugyanis, amely eddig hímivarúként viselkedett, váratlanul megjelent néhány termés – számolt be a tudósokat is meglepő felfedezésről a The Daily Telegraph.
Országos faültetési kezdeményezést indított Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának helyettese Budapesten pénteken, amely azt célozza, hogy minden magyar állampolgárságú gyermek születésekor ültessenek egy fát.
Ausztrál kutatók megfigyelték, hogy a koalák a fatörzsek vagy az eukaliptuszfák ágainak átölelésével hűtik a szervezetüket; így érik el, hogy nagy forróság idején ne hevüljön túl a szervezetük.
A világon ismert fafajták fele veszélyben van az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kedden Rómában ismertetett jelentése szerint.
Kutatók a Déli-sarkvidéken arra a kérdésre keresték a választ, hogy az Antarktiszon elsüllyedt fából készült hajókat mennyire viseli meg a jeges vízben töltött idő. A tudósok rámutattak, hogy a famentes övezetnek számító Antarktiszon értelemszerűen a hajószerkezeteket pusztító férgek is „hiánycikknek” minősülnek.
Egyre rövidülnek a nappalok, mind cudarabb az időjárás odakint, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna teendőnk a kertben, illetve a tárolóhelyiségekben, ahol a termésünket őrizzük. Az aktuális teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.
Főleg ősszel és télen van jelentősége a fasebek kezelésének, bár nyáron is előfordul a gondatlan metszések, vagy életlen eszközök használatával keletkező sebek kialakulása. Rövid írásunk most erre ad megoldást.
Mintegy 300 millió éve, meglehetősen hirtelen befejeződött a kőszén felhalmozódása. A kutatók úgy vélekednek, hogy ezért a fehérrothadást okozó gombák okolhatók, az általuk termelt enzim ugyanis elbontja a kőszénképződéshez szükséges lignint – a felismerés elvezethet egy olyan eljáráshoz, amellyel akár fából is nyerhető dízelüzemanyag.
End of content
End of content