A NASA Kepler teleszkópja felfedezett egy bolygót, mely nem csak, hogy ugyan olyan méretekkel rendelkezik, mint a Föld, de ugyan olyan a vegyi összetétele is – a mi bolygónk úgynevezett ikertestvére, mely 400 fényévre van tőlünk, ami körülbelül 3,5 kvadrillió kilométert jelent.
Százhuszonöt éve, 1888. november 1-jén halt meg Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij orosz tábornok, utazó, felfedező, aki több expedíciója során feltárta az európaiak előtt addig jobbára ismeretlen Belső-Ázsiát (Közép-Ázsiát).
Szupergyors bolygóra bukkantak a tudósok, amelyen egy év mindössze nyolc óráig tart – írja a Novini Zakarpattya.
Hozzávetőleg százezer éves változatos életformák bizonyítékaira bukkantak brit kutatók az Antarktisz jégpáncélja alatti Hodgson-tó üledékéből vett mintákban.
Egy 1500 kilométer hosszú vulkanikus hegyláncolatot fedeztek fel kutatók a Norvég-tengerben, amely hamarosan akár a felszínre is törhet új szigetcsoportként.
Az indiai, brit és ausztrál tudósok kutatásaikról a Journal of Archaeological Sciences folyóiratban számoltak be.
Az orosz kutatók óriási előrelépéseket érnek el az Antarktisz valamint az egész Föld megismerésében. Az orosz állami hírügynökség most egy újabb jégdarab kiemeléséről adott hírt.
A világegyetem legnagyobb ismert képződményét, aktív galaxismagok négymilliárd fényévnyi „átmérőjű” halmazát fedezték fel brit csillagászok, akiknek tanulmánya a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society legújabb számában látott napvilágot.
Egy ausztrál biológus és vietnami kollégái új repülőbéka-fajt fedeztek fel kevesebb mint 100 kilométerre Délkelet-Ázsia egyik legnyüzsgőbb városától.
A Tejútrendszer első „csontját” – egy porból és gázokból álló hosszú „indát” – fedezték fel az infravörös tartományban működő Spitzer-űrteleszkóp segítségével a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatói, akik eredményeikről az Amerikai Csillagászati Társaság közgyűlésén számoltak be.
End of content
End of content