Már szűk két évtizede megannyi kárpátaljai kulturális rendezvényen, illetve több történelmi megemlékezésen feltűnik egy lelkes hagyományőrző csapat, melynek tagjai hol honfoglaló őseink, hol középkori lovagok, hol kurucok vagy ’48-as huszárok viseletét és fegyverzetét öltik magukra, s vagy történelmi bemutatókat tartanak, felidézve a több száz éves múltat, vagy jelenlétükkel emelik egy-egy ünnepség fényét.
Hétfőn kezdetét vette a 19. Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor, ismertebb nevén a Jurtatábor.
Kárpátalja egyik legjelentősebb és legnagyobb tömegeket vonzó magyar rendezvénysorozatát, a Guti Pünkösdi Napokat a rendszerváltás után 19 alkalommal rendezték meg zökkenőmentesen és egyre nagyobb sikerrel.
A pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott egyházi ünnep, amelyen a keresztények a Szentlélek eljövetelére, az egyház alapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek.
A folklór a magyar népművészet egyik leggazdagabb és legszebb ága. A népdalok, melyekben a nép gondolkodása, érzelmei, mindennapjai tükröződnek, fontos részét képezik örökségünknek. Ezért is örvendetes, hogy sok fiatal találja meg bennük a szépséget, s őrzi, énekli nagy szeretettel a csodás népdalokat.
Ukrajnában hivatalosan munkaszüneti nap a „tiszta”, más néven nagycsütörtök, amely idén május 2-ára, azaz rögtön a munka ünnepe utáni szabadnapra esett.
Május elseje jeles nap a néphagyományban: ez a májusfa állításának ideje.
Mint körülöttünk minden, így a falusi lakodalmak is változnak, de szerencsére bizonyos hagyományokhoz mégis ragaszkodnak az ifjú párok és szüleik. Ezek közé tartozik a vőfély, aki nélkül Kárpátalján elképzelhetetlen egy falusi lakodalom. Régen a család barátját, rokonát, jó ismerősét kérték fel e megtisztelő szerepre. Minden faluban egy kicsit más volt a lakodalom, és különböztek egymástól…
Kevés növény alkalmas arra, hogy a szálaiban végigfutó rostokból anyagot szőjenek: ezek egyike a kender, melynek termesztéséhez a történelmi Magyarország éghajlata kitűnően megfelel(t). Kendertermesztéssel egészen a múlt század első feléig szinte minden településen foglalkoztak, nem utolsósorban azért, mert ebből készítették a mindennapi élethez nélkülözhetetlen vásznat.
Viharos gyorsasággal alakul át a körülöttünk lévő világ. A korábbi generációk mindennapi életéről, használati tárgyairól a mai fiatalok sok esetben semmit nem tudnak. El sem tudják képzelni, hogy egykor nagyszüleik és dédszüleik otthon fontak, szőttek, kenyeret dagasztottak és sütöttek, számtalan olyan tevékenységet folytattak, s közben olyan szerszámokat használtak, amelyekről sokan ma már azt sem tudják,…
End of content
End of content