Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárduskenet volt egy alabástrom tartóban: ezt az alabástrom tartót feltörte, és ráöntötte a kenetet Jézus fejére.
Nálunk, reformátusoknál van egy közismert ének, aminek egy fél sorát előszeretettel szokás idézni: „ki kétkedőn boncolja őt, annak választ nem ád”.
Megértettem valamit. Csak az lehet áldott, aki maga is áldó.
Vízkereszt után A vízkereszt mérföldkő. Egyrészt az emberiség történetében, hiszen eddig az emberek számára a vallás félelemmel vegyes titok kifejeződése volt a „hatalmas ismeretlennel” szemben, most pedig Jézus személyében már eljött az új korszak, a kereszténység korszaka. Minden vallás arról szól, hogy az ember keresi Istent – a kereszténység lényege, hogy Isten keresi az embert.
Erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében.
Ábrahám személye a biblia egyik kulcs-szereplője, mégis úgy érzem, a populárisnak mondható keresztény magyarázatokban nagyon mellőzött szerep jut neki.
Hosszú ideje felfedeztem, hogy sok kereszténynek az az elképzelése a kereszténységről, hogy az egy fajta viselkedés.
Az ÚR megragadott engem; elvitt engem az ÚR lélek által, és letett egy völgyben.
Néhány hónapja az a kérdés foglalkoztat, hogy miért van a világban annyi rossz dolog.
Az elmúlt évben a hit évét éltük meg, amely 2013 novemberében befejeződött. Az egyházmegyénkben Majnek Antal püspök atya és munkatársai azon kezdtek el gondolkodni, hogy ezt az évet jó lenne folytatni. Ehhez adta az ötletet Ferenc pápa Evangelii Gaudium – az evangélium öröme! című könyve.
End of content
End of content