„Orosz-magyar falu a tiszaháti járásban Gecse, Macsola és Badaló közt 67 házzal, 383 lakossal és 1076 holdnyi sík határral. Nevét a Csoma vizétől kapta, mely folyó már egy 1272-ben a Lónyayak részére kiadott adománylevélben említtetik. A Csomával határos s annak ma egy részét képező Czibik földje, melyhez később Csoma nevű puszta is járult, már a…
A Vereckei-hágó a magyar nép történetének egyik meghatározó helyszíne: 895-ben őseink többsége ezen a hágón keresztül érkezett meg a Kárpát-medencébe.
Június 21-én XX. alkalommal szervezte meg Honfoglalási Emlékünnepségét a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete és Tiszacsomai Alapszervezete.
1. A legelterjedtebb vélekedés szerint a magyarság az Urál vidékéről indulva, több mint háromezer kilométeres vándorútjának végén, egy lépcsőben, 895 táján telepedett meg a Kárpát-medence alföldi területein.
Két „talányos, de érdekfeszítő” leletet mutattak be a honfoglalást megelőző, korai magyar történelem témakörében a héten tartott oroszországi konferencia résztvevőinek – tájékoztatta Csáji László Koppány néprajzkutató-etnológus, a rendezvény egyik magyar előadója pénteken az MTI-t.
A helyére emelték Munkácsy Mihály Honfoglalás című képét az Országház Munkácsy-teremében 2013. július 27-én.
Sárosorosziban a fő út mentén áll a református templom. Ennek a kertjében állítottak 1996-ban kopjafát a honfoglalás 1100. évfordulójára.
Viktor Bobkov orosz régész 1986-ban Tiszacsoma határában 26 honfoglalás kori sírt tárt fel.
A beregszászi Kishegy a valóságban egy lapos tetejű nyúlvány, amely a lábánál kanyargó Vérke vízszintjétől körülbelül 20 m magasságra emelkedik.
Kész Barnabás: Honfoglaláskori magyar mondák képekben. Ungvár – Budapest: Intermix Kiadó, 1998. 12 old.
End of content
End of content